Ugrás a tartalomra
Az értelmiség egy része - megfelelő ideológiákat is gyártva - szembefordul a tudománnyal és a technikával, mert úgy érzi, tévesen, hogy ez fenyegeti az emberiséget. Pedig dehogy. Az emberiséget az őshüllőtermészet fenyegeti, ami néha például a politikában nyilvánul meg.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberiség jó úton halad afelé, hogy elpusztítsa a Földet, amely magának az életnek az alapvető feltétele. Ha a Föld elpusztul, nincs tovább. A klímaváltozás veszélyeit nem a tudósok találták ki, és nem is unatkozó kislányok, akik figyelemre vágynak. Ez a valóság! Az ember, az ő szükségleteivel együtt - mint az élelmiszer előállítása, fûtés, közlekedési eszközök és a komfortos élet - jelenti a legnagyobb fenyegetést a bolygónkra, és bár önellentmondásnak tûnik, magára az emberiségre is. Lehet, hogy ez nagyon kegyetlenül hangzik, de ahhoz, hogy a Föld fennmaradhasson, az emberiség egy részének el kell pusztulnia.
Karin Smirnoff
-
Az egész világon szemben állnak egymással az emberiség részei, melyeket fajta, állampolgárság, gazdasági rendszer, vallás, nyelv sorol különböző csoportokba úgy, hogy nem "embertársai" egymásnak. Az egységes biológiai faj tagjai közötti ilyen, többé-kevésbé önkényes megkülönböztetések hallatlanul veszélyesek.
Isaac Asimov
-
A civilizáció számtalan hasznos vívmánya mellett a természet erői az ember léte ellen fordulnak, ha az egyensúlyt biztosító élővilág pusztítása tovább folytatódik. Meg kell tanulnunk a tudással élni és nem visszaélni. Ez az út azonban legalább olyan kemény lesz, mint az, ahogy eljutottunk idáig.
Tompa Anna
-
A természet újra és újra megmutatja az erejét, hiszen az Univerzumban olyan hatalmas erők mûködnek, amiket esélyünk sincs befolyásolni. Elhitetjük magunkkal, hogy a táplálkozási lánc tetejére felküzdve magunkat, a technikai forradalmi fejlesztéseinkkel mi uraljuk a bolygónkat, az élővilágot és a természetet. Pedig sokkal sebezhetőbbek és védtelenebbek vagyunk, mint gondolnánk, a természet pedig folyamatosan figyelmezteti az öntelt és beképzelt emberiséget a hibáira, csak éppen akkora már az arcunk, hogy nem tudjuk, vagy nem is akarjuk mindezt tudomásul venni.
John Cure
-
Olyan hatékony új technológiákat fejleszt az emberiség, amelyek elpusztíthatják az emberiséget, de akár tökéletesíthetik is azt. Az a kérdés, mihez kezdünk az olyan technológiákkal, mint a mesterséges intelligencia és a biotechnológia.
Yuval Noah Harari
-
Csábító a környezet jelenlegi állapotáért a technológiát hibáztatni, ám jó kezekben az emberiség igazi erősségévé válik. (...) A technológia szembeállítása mindazzal, ami természetes, jó vagy emberi, igencsak maradi perspektíva.
-
Sajnos az ember élete a természetrombolásra épül: a mezőgazdaság, az ipari termelés környezetpusztítással jár. Az egészet úgy alakítottuk ki, hogy nem figyeltünk oda igazán a környezet megóvására. Ösztönös társadalmi igény kellene, hogy legyen a környezetvédelem, az embernek mindig a zöldebb megoldások felé kellene mozdulnia.
Máté Bence
-
A mesterséges intelligencia bármiféle fejlődésénél sokkal félelmetesebb az, hogy időről időre olyan természetes intelligenciákat ültetünk a saját fejünkre, amelyek lopnak, csalnak, átvernek. Méghozzá ezt demokratikus választások útján tesszük, saját jószántunkból. Talán ezért érdemes mégiscsak foglalkoznunk azzal, hogy mi történhet, ha a mesterséges intelligenciákról kiderül, hogy valójában ártanak nekünk, rossz szándékúak, ellenünk dolgoznak. (...) Valójában klasszikus politikai filozófiai fogalmakról, a fékekről és ellensúlyokról beszélek; csak így talán jobban érthető, miért kell a hatalmat, a legjobb indulatú, legintelligensebb hatalmat is keményen korlátozni, még akkor is, ha nem mesterséges, hanem természetes intelligenciák gyakorolják.
Mérő László
-
Igazán furcsa: mi, emberek nagyra vagyunk azzal, hogy az értelemre hallgatunk, de amikor az emberi civilizáció léte a tét, a dogmák, a tudatlanság uszályába szegődünk.
James Powell
-
Elképesztő, öngyilkos felelőtlenség az emberiség ún. "civilizált" világának részéről, amit Földünkkel, a bioszférával és annak globálisan értelmezendő módon a mentális, etikai értékeivel, a pszichoszférával mûvel. És oki tényezőként most nem a 7,5 milliárd emberről, a túlnépesedésről van szó. A földi bioszféra anyagi értelemben bőségesen képes lenne eltartani az emberiséget, ha tudatosan őriznénk, ha tervezett óvatossággal és az etikusan alkalmazott tudomány felhasználásával bánnánk vele. Nem szeretnék álnaivnak látszani, erre mondja szomorúan az angol, hogy wishful thinking, azaz ábrándozás.
Falus András