Ugrás a tartalomra
Az, hogy én azt hiszem, hogy kis golyócskák az elektronok, és ott szaladgálnak, ezt én hihetem, de ez teljesen érdektelen. Az az érdekes, hogy ha én egy drótköteget forgatok egy mágnes sarkai között, akkor kigyullad egy kis lámpa. Hogy mi történik valójában, arról nekem lehetnek elképzeléseim, de ezek hiedelmek. Nem az a tudomány, hogy én mit mondok erről. Mondhatom, hogy angyalok szállnak ott a mágnes körül, és azok gyújtják meg a lámpát, vagy mondhatom, hogy elektronok, kis golyócskák vagy hullámok. Mindent mondhatok, a lényeg az, hogy elmondjam, hogyan lehet megismételni. A tudomány erről szól, aki többet mond, az hazudik.
Kapcsolódó idézetek
-
Nem a tudományban hiszek, hanem a gyakorlatban, ha ez talán mulatságos is. Azt a folyamatot tekintem valódi tudománynak, amelynek eszmefuttatásai valamilyen, a gyakorlatban is megfigyelhető eredménnyel járnak. Van elméletünk az atomok szerkezetéről, az elektromos áramról, de ebből csak annyi biztos, hogy égnek a lámpák, forognak a villanymotorok, mûködnek a dinamók. A hozzájuk fûzött elmélet mese, ami folyamatosan változik. Mindig a legutolsó változatot hisszük el, mert ez éppen a legjobb, és ha egy újabb módosítással a gyakorlat is megváltoztatható, akkor a régi elméletet eldobjuk, és a módosítást tartjuk meg.
Csányi Vilmos
-
Az ember hajlamos elhitetni magával, hogy éli az életét, hogy létének értelme van. E gondolattal nem is igen lehet vitába szállni, bár azt azért meg kell jegyeznem, hogy semmiféle valós alapja nincsen, puszta illúzió, ingovány. Amint az ember valamivel távolabbról szemléli a kérdést, univerzálisabban, úgymond, arra a következtetésre jut, hogy csupán kis részecskék vagyunk, női és férfi részecskék, melyek keringenek a társadalomban, aztán néha teljesen véletlenül összeütköznek, összeolvadnak, és ezt házasságnak nevezik, miközben a háttérben ugyanúgy megmarad az összes további variáció lehetősége.
Bernlef
-
Az áltudomány (...) növeli azt a homályt, amelynek megszüntetésére a tudomány törekszik. Valójában árnyék, a tudomány árnyéka, amely kitartóan, ügyesen, találékonyan formál, követi a ritmust. Éppen csak a fény nem vetülhet rá, mert akkor kiderülne, nem is létezik.
Pálinkás József
-
A tudomány nem arról szól, hogy én pontosan tudom, hogy mi hogy van. Én azt tudom megmondani, és minden tudományosan gondolkodó tudós azt tudja megmondani, hogy ha bizonyos körülmények között ezt meg ezt csinálom, annak megjósolhatóan az és az lesz az eredménye. Az elmélet, az teljesen érdektelen.
Csányi Vilmos
-
Aki hisz a tudományban, az téved, mert nem hinni kell. A tudomány egy gyakorlattal igazolható hiedelemrendszer. A tudósok is össze-vissza hisznek mindenfélét, de van egy tudományos módszer, úgyhogy minden hiedelmet megfigyelésekkel, kísérletekkel ellenőrizni lehet, és ki lehet választani azt, ami pillanatnyilag a legjobb.
Csányi Vilmos
-
Sokan szeretik úgy elképzelni, hogy a tudomány az valami vallásos áhítatban készül, és csupa okos ember töri magát, hogy nagy felfedezéseket tegyen együttmûködve a többiekkel, ez ugye szép, de nem igaz. A tudomány világa éppen olyan, mint az összes többi.
Csányi Vilmos
-
Kis és nagy dolog, fiatal és öreg, lényeges és lényegtelen – össze van kötözve a való és a képzelt világ. Ha az egyikhez nyúlsz, érinted a másikat is, ha egy szálat kihúzol, az egészen végigfut az áram. Minden valamitől valameddig tart, s most nem ugyanaddig, mint a másik pillanatban vagy a másik helyen.
Bertók László
-
Szeretem a csillagokat. Az állandóság illúziói, azt hiszem. Újra és újra felragyognak, felrobbannak, kihunynak. De innen tehetek úgy... tehetek úgy, mintha a dolgok maradandók lennének. Hogy az élet hosszabb egy pillanatnál. Istenek jönnek, mennek. Halandók felragyognak, kihunynak. A világok letûnnek. A csillagok és galaxisok rövid életûek: szentjánosbogárként pislognak, majd a hidegbe s porba vesznek.
Neil Gaiman
-
Nem minden ragyog, ami fényes. A fény: igazság, de a ragyogás lehet ármányosság is. Azt hiszed, világít? Nem igaz: gyújtogat. Éjszaka van. Valaki gyertyát gyújt, a silány faggyú csillaggá változik, és ragyog a sötétben. A lepke belehull. Felelős-e érte? A tûz szeme megbabonázza a lepkét, mint a kígyó tekintete a madarat. Lehetséges-e, hogy a lepke és a madár ne menjen oda? Ellenállhat-e a falevél a szélnek? Ellenállhat-e a kő az esés törvényének?
Victor Hugo
-
A tudomány azért mûködik, mert a hipotézisek és érvelések, sejtések és látomások, egyenletek és számítások után ellenőrizhetjük, hogy vajon helyesen jártunk-e el: az elmélet előrejelzéseket ad olyasmiről, amit még nem figyeltünk meg, és ellenőrizhetjük, hogy ezek az előrejelzések vajon helyesek voltak-e vagy sem. Ebben rejlik a tudomány különös ereje, ez teszi hitelessé és teremt lehetőséget arra, hogy bátran bízzunk benne: ellenőrizhetjük, hogy egy elmélet megállja-e a helyét vagy sem. És ez különbözteti meg a tudományt a gondolkodás más formáitól, ahol általában fogas kérdés eldönteni - sőt olykor egyenesen értelmetlen -, hogy kinek van igaza és ki téved.
Carlo Rovelli