Az írás felséges dolog, az ember többé nem önmaga, mégis egy saját maga alkotta univerzumban mozog. Ma például egy őszi délutánon férfiként és nőként, szeretőként és szeretettként lovagoltam egy erdőn keresztül, sárga levelek alatt; és én voltam a lovakban, a levelekben, a szélben, a szereplőim szavaiban, még a vörös napban is, ami szerelemtől ittas szemeiket lehunyni kényszerítette.

Kapcsolódó idézetek

1. Az írás gyakran nehéz dolog, de az ember néha úgy érzi, hogy elvarázsolták. Mindig biztos voltam benne, hogy a történetek a saját életüket élik, és hogy a világ legfontosabb dolgai közé tartoznak. David Almond
2. Az írás során rengeteg különböző életet, világot és érzelmet élhetek át. Egyfajta menekülés a hétköznapokból, miközben másokat is elrepíthetek olyan helyekre, ahová talán sosem jutnának el, és átélhetnek olyan érzéseket, amikről azt hitték, már soha nem jön el.
3. Ami engem illet, büszkén vállalom, hogy rajongok a regényekért. Az összes kedvtelés és szenvedély közül ez áll legközelebb a szívemhez. Az ember csak ül a kandalló mellett, és mégis beutazza az egész világot. Átverekedi magát a legszörnyûbb veszélyeken, élvezi az emberi lét végtelen és különleges színességét, elszomorodik, felvidul, fellelkesül - mindezt mindössze egy-két oldal elolvasása alatt. Susanna Clarke
4. Az írás öntudatlan és nőies folyamat. Olyan, mintha terhes lennék a könyvvel. Paulo Coelho
5. Amikor írsz, átjárhatóvá válnak számodra az anyagi és anyagtalan világ közötti dimenziók. Mert az írás: betûtestet öltött lélek. W. Barna Erika
6. Én úgy gondolok egy novellára vagy regényre, mint egy apró szívre, amely egy beláthatatlanul nagy, komplex testet képes életben tartani, mozgatni. Az erdő szíve is egy ilyen parányi izom, és mint író hiszek abban, hogy minél többen olvassák, annál nagyobb lesz az az erdő/test, amit visszahozunk az életbe, és átmozgatunk.
7. Valamilyen rejtélyes okból kora gyerekkoromtól azt képzeltem, az életem valójában egy regény. Ahol a kezdődő, beteljesülő és elmúló szerelmek mindig mások, és ahol én vagyok a regényhősnő. A regényes szerelmek persze ritkák és múlékonyak, semmi közük egy tartós, életre szóló kapcsolathoz. A vágy szinte lehetetlenné teszi az igazi szövetséget. Elrontja, kikezdi. A lelkem mélyén nyilván tudtam, örökké nem lehet szerelmes az ember. Mégis minden alkalommal ott lappangott bennem ez a különös szerelmi maximalizmus, más szóval a rettegés, hogy valójában megalkuszom, nem pedig megállapodom valaki mellett. Vass Virág
8. Az írás az önmegvalósítás egyik legfontosabb eszköze. Olyan, mint egy hosszú, kimerítő, de ugyanakkor élménydús kirándulás, amely után jólesően fekszem le pihenni.
9. Az írás a legelképesztőbb kaland, a szabadság olyan foka, amihez hasonlót semmi sem ad. És úgy hat, akár a drog. Másfelől kemény munka. Kitartást, éberséget és fegyelmet kíván, mégis nehezen értem a "szenvedő" írókat. Ha nem élvezném az írást, ha már nem volna benne új tudás, kaland, tett és vágy, akkor hagynám a fenébe, és a továbbiakban csak fákat ültetnék.
10. Az írás magányos tevékenység. Az a gyönyörûség szüli, hogy az ember végre beszélhet. Müller Péter