Az irodalmi mûnek nem a nyelvtani helyesség a célja, hanem az, hogy üdvözölje az olvasót, azután elmondjon neki egy történetet... és amikor csak mód nyílik rá, hagyja megfeledkezni arról, hogy egy történetet olvas.

Kapcsolódó idézetek

1. Az irodalmi mû mindig fikció, és nem a valóságos történések mérlegén kell jól szerepelnie, hanem a belső rendszere alapján. Ha jól van megírva valami, akkor annak rám is úgy kell hatnia, mint az olvasóra, meg kell szólítania a saját belső valóságomat. Háy János
2. Nem azért kell a mûveltség, nem arra való, hogy hencegjen vele az ember, hanem hogy megtanulja az életet. Hogy a bölcsebb emberek tanítása a segítségére lehessen. Hogy lássa magát a mûvekben tükröződni. Hogy közelebb kerüljön az életéhez. Karafiáth Orsolya
3. Sajnos, kétszer, sőt háromszor is el kell olvasni valamit - így teszek én, és így tesznek író barátaim is: tulajdonképpen a kedvenc könyveinket olvassuk állandóan, újra meg újra. Mindig valami újat talál bennük az ember, s éppen a mese, a cselekmény az, amely ilyenkor lehullik a mûről, mert az ember már nem várja izgatottan, hogy mi fog történni. S a mese helyett érvényesül a sokkal döntőbb, ami sohasem témája vagy tárgya a regénynek - de maga a mû. Ottlik Géza
4. Annak a regényírónak, aki az élet pontos képét akarja elénk vetíteni (...) célja nem az, hogy történetet beszéljen el, hogy szórakoztasson vagy meghasson, hanem az, hogy rákényszerítsen bennünket a gondolkodásra, az események mély és rejtett jelentőségének megértésére. Guy de Maupassant
5. Az irodalmi mû nem tükröződése a valóságnak, hanem egy teremtett világ, ami persze az én tapasztalataim által épül meg, ha én írom. Háy János
6. A mûvészetnek nem lehet az a célja, hogy minél többen szeressék és kövessék. A mûvészetnek az a dolga, hogy megnehezítse az emberek számára azt, hogy úgy éljenek, ahogy nélküle éltek volna. Ezért a szenvedélyes elutasítás sokszor inspirálóbb és boldogítóbb, mint a higgadt tudomásulvétel. Eörsi István
7. A jó olvasó nem az írót keresi a mûben, hanem saját magát. S a mûnek, ha valóban mû, annyi jelentése van, ahány olvasója. Ezért kimeríthetetlen.
8. Az irodalom célja nem a szép, hanem az igaz. Nem akarom lebe­csülni a költői nyelv, a forma je­lentőségét, de az igazság kimondá­sa a legfontosabb.
9. Nem beszélni kell, hanem az a fontos, hogy a mû hasson. Hatni pedig arra képes, aki oda akar és tud figyelni, és hajlandó belemenni. Attól, hogy mûvészként interpretálom a saját munkámat, csak leszûkítem az amúgy határtalan interpretációs teret.
10. A mûvészi alkotás nem arra születik, hogy eredményesen beavatkozzék mindennapjainkba, inkább csak arra, hogy elvonatkoztatásai, túlzásai, megrendítő pillanatai révén közelebb kalauzolja az olvasót saját magához, és ha ez egyáltalán lehetséges, néhány pillanatra a világ megértéséhez. Bodor Ádám