Az önző csak magának élt, de végül átok ült reá. A mélybe kétszer szállt alá, nyom nélkül fedte el a rög, lelkéért senki nem könyörög.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha az ember önző módon csak magára gondol, és semmibe veszi a mások életét, nem kerülheti el végzetét. Jean Webster
2. Aki maga körül forog, előbb-utóbb csak tántorog. Önzésének nagy az ára: beleszédül - önmagába.
3. Az önző ember sohasem boldog, legfeljebb boldogul. Simonfay Margit
4. Csak az önzőnek nincs vigasztalása. Vagyis csak az magányos, aki nem tud másokkal törődni, akinek nincs ideje másokra figyelni.
5. Az önző ember mindig csak magáról beszél, egyedül önmaga a fontos. Csernus Imre
6. Fogódzanék akárkibe, de nem lesz soha senkije; szeméből, mint gazdátlan ág, kicsüng a pusztuló világ. Pilinszky János
7. Az önző ember csak magával törődik, az irigy mással is.
8. Mélyen legbelül tudta, hogy ez csak önámítás. Olyan volt, amilyen. Nem futhatott el a sorsa elől, hiába próbálta meg újra és újra. Számtalan csatát vívott már meg önmagával. És mindet elveszítette. Monika Feth
9. Miféle büntetést eszelsz ki a magad számára, hogyha elfecsérled magad? S ha te nem is találod ki, akkor is elér a büntetés, mert az életed megkeseredik, és a sors már megjelölt; soha semmire sem mehet az a férfi, aki hûtlenül eltékozolta magát. Karel Schulz
10. Milyen magányos lehetett egész életében - talán úgy, hogy nem is tudott róla -, mert az önző emberek mindig magányosak. Ki tudják zsarolni mások szolgálatát és még a gyengédségét is - de a szeretetét senkinek. Ideig-óráig a szeretetet is, de csak annyi időre, míg le nem leplezik magukat. S ez az idő mindig nagyon kevés. Galgóczi Erzsébet