Ugrás a tartalomra
Azoknak, akik bejárták a depresszió sötétlő erdejét, és megismerték érthetetlen kínjait, a szakadékból való visszatérés némiképp olyan, mint a költő felemelkedése, aki fokról fokra botladozik elő a pokol fekete mélységeiből, s végül kiér a "világos világra".
Kapcsolódó idézetek
-
A remény olyan, mintha a börtöncellából egyenesen egy füves tisztásra lépnék ki egy tavaszi napon. A sötétség már csak távoli emlékké halványul, és hirtelen minden lehetségesnek tûnik.
-
Ott van az a sok árnyék, különbség, kivétel. Mintha egy széttöredező világba születtem volna újjá, amely tüstént megváltoztatja a kérdéseit, mihelyt azt hiszem, hogy megtaláltam rájuk a válaszokat.
-
Az az ember, aki megtapasztalta a legmélyebb bánatot, azután átélte, hogy a bánatnak vége szakad, minden ébredésnél érezni fogja a napfény örömét.
-
A gyógyuló ember tekintete az igazi: elkezd látni. Látja, azt, hogy hány csoda és milyen szenvedés kell ahhoz, hogy az ember kimásszon a pokolból, feltámadjon a halálból. (...) Akit megcsap a mulandóság szele, rájön, milyen csoda élni.
Müller Péter
-
Ha valami nagy baj ér, keresgéljük a szavakat, dadogunk, hosszú szüneteket iktatunk be. Elakadunk. Mások nyelvén keresztül azonban visszakapjuk a nyelvünket. Fordulhatunk a vershez. Kinyithatjuk a könyvet. Valaki már járt odalent a mélyben, és felhozta nekünk a szavakat.
Jeanette Winterson
-
A kétségbeesés olyan, akár a viharos ég. Előbb-utóbb a Nap felbukkan a felhők mögül.
The Witcher c. videojáték
-
Az öröm olyan, mint a sötétben meggyújtott fény. (...) Az öröm felvidítja a borús hangulatot. Olyan, mint egy ék, amelyet a szomorúság falába vertek. Az ék kettéhasítja a falat.
Anselm Grün
-
Nem tudtam, hogy a szomorúság olyan, mint egy spirál: amikor már azt gondolnád, hogy elértél a legmagasabb pontjára, és átértél a hegyen, akkor újra lefelé vezet az út, míg végül a legmélyebb pontra érkezel.
-
Nem úgy tûnik néha, mintha az egész rohadt világ hegynek föl volna? (...) Na mindegy. Legalább tudjuk, hogy a visszaút könnyû lesz.
Sarah Dessen
-
Aki kikecmergett a kétségbeesés és a gyász szakadékából, az nem ugyanaz a személy, mint aki belezuhant.