Ugrás a tartalomra
Azon a napon, amikor olyan nő kerül az utadba, akiből a fényesség árad, amint elhalad: véged van, szerelmes lettél. Már csak egy a dolgod: oly makacsul gondolni rá, hogy ő is kénytelen legyen rád gondolni.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha egy nő szemet vetett egy férfira, akkor az nem tud szabadulni tőle. És jaj annak a férfinak, akit egy nő megkívánt. Még ha az a férfi százszor és ezerszer és a szerelmek szerelmével is szereti azt nőt. Annak a férfinak vége van.
Lakatos László
-
És ott a fény, egy szerelmes szemében,
minden mást elhomályosít.
Nem látják a legdrágább kincseket,
sem a délceg vitézeket.
(...)
Mikor nappal behunyod a szemed,
akkor őt látod magad előtt,
Amikor minden éjjel róla álmodsz,
akkor az bizony szerelem.
-
Minden szenvedélyes kapcsolatban eljön a pillanat, amikor szembe kell nézni az élettel, az igazi élettel, a különféle és végtelen számú kötelezettséggel, és a szerelmes a szíve mélyén tudja: vége a szép napoknak. A férfi talán sajnálja a külvilág prózai közbeavatkozását, de természetesnek veszi, s noha jottányit sem szeret kevésbé, a lét jármába hajtja a nyakát. De a nő, akinek a szerelem végállomás, nem tud ilyen könnyedén behódolni. Minden odaadó és lángoló nő számára eljön ennek a szívbe markoló szomorúságnak a pillanata, és ő mindent megtesz, hogy elodázhassa.
Radclyffe Hall
-
Ránézett, s nem látott egyebet. Ilyen a szerelem: az embert pár pillanatra elragadják gondolatai; a szeretett nő megérkezik, s rögtön elenyészik minden, ami nem rá vonatkozik, s tán nem is sejti, hogy néha egész világot töröl ki belőlünk.
Victor Hugo
-
A szerelem már csak ilyen (...). Egyszerûen eljön az emberhez, és ha eljön, fel kell ismernünk, és talán ennél is fontosabb, hogy meg kell látnunk, mi lehet belőle.
Alice Hoffman
-
Egy nap el fog tûnni minden fájó súly a szíven. Eljön, úton van már, érzem, ott áll majd a fényben. S így szól: egymagunkban voltunk, mostantól már ketten, forró szerelemben! Egy nap megtörténhet, halált hoz az élet, szerelmünknek nem vet véget!
-
Olyan szerettem volna lenni, amilyennek te elképzeltél, de ki lehet annyira jó, mondd? Hogy láthattál meg egy olyan lányt bennem, a lányt, akit addig senki nem látott, a lányt, aki megérdemli, hogy szeressék, és hogy megbocsássanak neki. A lányt, aki... nagyon, de nagyon szeret téged, (...) mindennél és mindenkinél jobban ezen a világon, és akit te nem érdemelsz. Nem érdemled, hogy én szeresselek téged. Elkezdődött valami, aztán ugyanazzal a lendülettel rögtön véget is ért, mert én vetettem véget neki. Hát legyen akkor vége örökre. Isten veled!
-
Nem úgy váltunk el, mint a múltkor. A lány ott állt a kapuban, az utcalámpa fénye beragyogta az arcát. Gyönyörû volt. (...) Furcsa érzés kerített hatalmába. Nem olyan, mint máskor, amikor az ember majd megőrül egy lányért, ha este el kell válnia tőle. Inkább gyönyörûséget éreztem. Gyöngédséget és kimondhatatlan vágyat.
Erich Maria Remarque
-
Érjen véget
a szerelem, ha már nem tiszta tett,
áttetsző lobogás, mint láng vagy forrás.
Ha üledéke van, mit felzavar
az első olyan pillanat, amelyben
már nem tudunk békésen egyesülni
valami egyszerûben.
Petri György
-
Lehet, hogy a szerelem csak egyszer jön el az életben. És ha elszalasztod, nincs rá több esélyed. Legyeskedsz körülötte, és várod, hogy szabad legyen, majd reménykedsz benne, hogy viszonozza az érzelmeidet, de ez nem elég.
Karen White