Azt gondolod, hogy akit ismersz és szeretsz, az olyan is, mint amilyennek látod. Nem ismered még az emberi szívet, hogy mekkora keserûség és milyen gonoszság lakozhat benne.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem olyannak látod az embereket, amilyenek, hanem amilyeneknek látni akarod őket. Ebből sok csalódásod lehet még.
2. Ha szeretsz valakit, az a valaki szomorúvá tehet téged, néha még magányossá is. De olyan boldoggá is, amilyen még nem voltál.
3. Ha azt mondom, szeretlek, de nem ismerlek, akkor nem téged szeretlek, hiszen azt se tudom, ki vagy. Valakit beléd vetítek, aki nem te vagy, hanem csakis az én ábránd- és vágyvilágomban él. Rávetítem az arcodra, belelátom a lelkedbe, és azt hiszem, hogy te vagy. Valakivel összetévesztettelek. Müller Péter
4. Bárcsak érezném, ahogy te érzel, mélyen a szívedben ott legbelül. Bárcsak láthatnám, ahogy te látod ezt a világot. De én máshogy érzem, és másképp látom.
5. Megérteni egy másik embert csak úgy lehet, ha gondolod a gondolatait, érzed az érzéseit, gyûlölöd a gyûlöleteit, féled a félelmeit és átéled lelkének minden önáltató hazugságát. Ha látod, mivel csapja be önmagát, és főleg, hogy mennyit tud erről. Rendszerint semmit, vagy nagyon keveset. Müller Péter
6. Ha évekig együtt élsz valakivel, akkor is előfordulhat, hogy nem igazán ismered ki; csak azt tudhatjuk egy emberről, amit ő megmutat nekünk. Ami belül van, az pedig lehet a szöges ellentéte annak, ami látszik. Sara Crowe
7. Néha nem is tudjuk mennyire szeretünk valakit, nem is érezzük. Mert ha éreznénk, hogy mennyire szeretjük, abba belehalnánk. Ettől nem vagyunk rossz emberek, csak túl nagy szívünk van.
8. Az emberi szívben ott van a jó és a gonosz is. Sajnos nem létezhet az egyik a másik nélkül. Vannak jó emberek, és vannak rosszak.
9. Nehéz egy ember szívét látni, mert a sajátunkat sem látjuk. De ha igen, minden megváltozik. Valakinek az igazi arcát akkor is látom, ha mögöttem áll. Érzem. Tudom, hogy Õ az. Müller Péter
10. Az emberek többrétegû titkok. Azt hiszed, hogy ismered és érted őket, csakhogy az indítékaik mindig rejtve maradnak: a szívük mélyén őrzik őket. Megismerhetetlenek számunkra - egyszerûen csak néha úgy döntünk, hogy megbízunk bennük. Veronica Roth