Azt hisszük, sosem növünk fel. De ez csak azért van, mert a növekedés olyan lassú, hogy jóformán észrevétlen.

Kapcsolódó idézetek

1. Soha nem növünk fel igazán, csak megtanulunk viselkedni.
2. Nincs az életnek olyan helyzete, amely egy addig teljesen ismeretlen idegent ébresztene fel bennünk. Az élet lassú születés. Antoine de Saint-Exupéry
3. Néha észre sem vesszük a szeretetet, mert az megváltoztat, átformál, de olyan lassan, hogy szinte fel sem tûnik. Jodi Lynn Picoult
4. A változást soha nem akkor vesszük észre, amikor történik. Molnár Krisztina Rita
5. Nehéz felnőni. Furcsa, de úgy látszik, amikor a testünk abbahagyja a növekedést, érzelmileg még tovább növekszünk, ami gyarapodásban és fogyatkozásban egyaránt megnyilvánul, mert míg egyes részeink fejlődnek, más részeinket hagyni kell elsorvadni... Nincs értelme mereven ragaszkodni a méreteinkhez; a végén szûk vagy bő lesz ránk a világunk. Jeanette Winterson
6. A változás furcsa dolog: miközben csináljuk, szinte észre sem vesszük. Csak akkor látjuk, mekkora fordulat történt, amikor egy pillanatra megállunk és visszatekintünk. Rob Hopkins
7. Mindig marad bennünk valami, amiről tudunk, de amiről sohasem beszélünk. Jean-Paul Sartre
8. Amikor megváltozunk, a változás nem olyan, mint egy földrengés vagy egy robbanás, pedig hirtelen más emberek leszünk. Azt hiszem, a változás észrevétlen, a legtöbben fel sem figyelnek rá, hacsak nem nézik elég közelről. Hála istennek, ezt soha nem teszik. Te viszont észreveszed. Saját magadban látod a változást és reméled, hogy jól érzed, mert ez az a személy, aki örökre leszel, akin már nem kell változtatni.
9. Azt hiszem, sohasem fogok megnőni. Az idő olyan lassan múlik. Minden nap egyforma, és egyforma már a természete szerint is, minden körülmények között. Nincsen kedvem semmilyen foglalkozáshoz. Szeretnék tengerre szállani és hajós lenni, vagy még inkább a felhők országába szeretnék menni, és ottan lakni. Szeretnék bolyongani a nagy felhőmezőkön, ahol olyan csendes, aranyos és gyönyörû lehet minden. Persze, ez nem valósulhat meg és talán éppen ezért - annyira szép. De hát az élet fele álom, és így nincs ok a zúgolódásra. Elvégre nem lehet mindig jó. Az élet, az ébrenlét tele van félelemmel, unalommal, sok rossz emberrel és sok olyan emberrel, akik jók, kedvesek (...), de akikhez tulajdonképpen semmi közünk; az álom kárpótol mindenért. Csáth Géza
10. Az élet nagy pillanatai észrevehetetlenül közelítenek, s csak akkor vesszük észre, ha elmúltak már. Eötvös József