Azt hiszem, felnőttem. Minden egyes nappal egy kicsit erősebb leszek, és minden egyes nappal kiölök egy kis érzelmet magamból. Már nem akarok megfelelni senkinek.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak, és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek. Ma ezt úgy hívom: érettség.
2. - Csak annyit szeretnék, ne legyenek ennyire fájóak az érzéseim. Hogyan érhetném ezt el? (...) - Minden eltelt nappal erősebb és határozottabb leszel, és kevésbé sérülékeny. Nicholas Sparks
3. Minden alkalommal, amikor elfogadom a kételyeimet és a bizonytalanságomat, nyitottabb vagyok más emberek felé. Minél inkább magamba nézek, annál erősebb leszek, mert megértem, hogy az igazi énem sokkal nagyobb, mint bármilyen félelem. Michael Jackson
4. Eleget vártam már, hogy mindenki szeressen. Nem fog. Viszont talán eljött az ideje, hogy megértsem, attól nem leszek jobb ember, hogy ilyen szenvedélyesen utálom magamat.
5. Elegem van belőle, hogy azért éljek, cselekedjek, érezzek, hogy ezt elmarasztaljam, annak meg igazat adjak. Elegem van belőle, hogy a szerint a kép szerint éljek, amit mások adnak rólam. Autonómia mellett döntöttem, függetlenséget követelek a kölcsönös függésben. Albert Camus
6. Én attól vagyok felnőtt, attól lehetek egy családnak a családfője teljes joggal, hogy elfogadok dolgokat, elengedek dolgokat, túlteszem magam a saját sértettségemen, hiszen van egy fontosabb feladat.
7. Egyedül vagyok és egyre egyedebbül. Egyre magasabban van a léc. Egyrészt azért, mert többet tudok, többet tapasztalok, így automatikusan magamhoz hasonlóra, illetve lehetőleg jobbra vágyom (...). Úgy látszik, mégis vagyok olyan igényes, hogy inkább egyedül maradok. (...) És miközben nekem senki nem felel meg, azt érzem, hogy én nem kellek senkinek.
8. Ahhoz már túl öreg vagyok, hogy cselekedeteim miatt feldühödjek. Elfogadom magam az összes jó és rossz tulajdonságommal együtt. Nem pazarlok időt sajnálatra, dühre. Gregory Peck
9. Az aki voltam, egy fényképről néz vissza rám, És nem hasonlít már múlt és jelen. Valami elmúlt, lassan felnőttem én.
10. Régen magam mögött hagytam már az ijedt kislányt, aki egykor voltam. Határtalan önbizalomra tettem szert, hatalmasra nőttem a szememben, és abban a hitben ringatom magam, hogy képes vagyok bármilyen helyzettel megbirkózni.