Csak akkor gyújtasz fényt, ha már besötétedett, Csak akkor hiányzik a Nap, ha már havazni kezd, Csak akkor tudod, hogy szereted, ha elengeded.

Kapcsolódó idézetek

1. Csak akkor jössz rá, hogy boldog voltál, mikor szomorú vagy, Csak akkor gyûlölsz úton lenni, mikor hiányzik az otthonod, Csak akkor jössz rá, mennyire szereted, mikor már elengedted.
2. Még meg sem ismertelek, már szerettelek. És szeretni is foglak, míg csak el nem pusztul a Nap. És ha az is bekövetkezik, a sötétben szeretlek tovább. Pierce Brown
3. De ha lemegy a nap, már nem nagyon ismersz rám. Becsukott szemmel zuhanok a fény után. S míg a pohárban el nem olvad a jég, addig egy kicsit megint olyan leszek, mint rég. Ismerős Arcok
4. Ha nincs hely leülni a tüzednél, Ha szeretsz, de inkább nem üzennél, Ha adsz még, de nem érzed magad jól, Ha nem hiszed, hogy a dal néha rólad szól, Ha a visszhangot nem hallom sehol, Ha a kérdésre senki nem válaszol, Ha a lámpák fényében megfagyok, Tudni fogom, hogy fölösleges vagyok. Ismerős Arcok
5. Ha elhagysz, az olyan lesz nekem, mint a világ fény nélkül. Sötétben élnék. Nem akarlak elhagyni. Csak félek, hogy te hagysz el engem. E. L. James
6. Ha lecsupaszítja az ember, akkor talán csak annyi a szerelem, hogy ott vagy valakivel akkor is, amikor felkel, és akkor is, amikor lenyugszik a nap.
7. - Hagyd a francba. - De szeretem. - Hát szeresd. - De hiányzik. - Hát hadd hiányozzon. Valahányszor eszedbe jut, küldj felé némi szeretetet és fényt, aztán ejtsd a témát. Elizabeth M. Gilbert
8. Csak azt látod, amit látni akarsz; Hogy is lehetne életed olyan, amire vágysz? Megfagysz, Ha nem tárod ki a szíved. Madonna
9. Úgy szeretem, hogy azt a legtöbben meg sem értenék. (...) Mint ahogy a Föld szereti a Napot. Õ számomra a fény, ha elveszettnek érzem magam. A melegség, ha fázom, és a nevetés, ha már túl régóta esik az eső. (...) Ez egészen más. Szerelmes vagyok a lelkébe. És ha Isten megáldana, azt szeretném megérinteni.
10. Tudd meg hogy nem szeretlek és szeretlek, mivelhogy ilyen kettős ez az élet, a szó csupán egyik szárnya a csöndnek, a tûzben mindig ott egy rész hidegség. Pablo Neruda