Csak mert egy házat átfestenek, attól még a benne lévő bútorok nem változnak meg. Az emberekkel is biztosan ugyanez a helyzet. A felszín alatt, a lelke mélyén az ember mindig ugyanolyan.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek változnak, de az nem változik, ami itt van a szívedben és a lelkedben: vagy jó vagy, vagy rossz. Herceg Erika
2. Minden ember élete, minden külső változás ellenére is általában ugyanazt a jelleget viseli magán és ugyanegy téma változatainak hasonlítható. Egyéniségéből senki ki nem vetkőzhetik! Arthur Schopenhauer
3. A lényeges dolgok igen állandóak. A lényeges otthonok, barátságok, kérdésfeltevések. Az, ami életünkben változik, az leginkább a felszín.
4. A felszínen ugyan különállóak vagyunk, mások a körülményeink, a történeteink, de a mélyben összetartozunk. Ezért sem mindegy, hogyan bánunk egymással. Bagdi Bella
5. Az emberek nem változnak. Még a rettenetes háborúk sem változtatják meg őket. Elbarikádozzák magukat régi meggyőződéseik és szokásaik mögé, és nem egykönnyen bújnak elő onnan, sőt: a gyengeségek, a káros szenvedélyek, a csalások, az alattomosságok, a sunyiságok nemhogy eltûnnének a katasztrófák után, időnként szégyenszemre még meg is erősödnek. Aharon Appelfeld
6. Az emberek nem változnak. Amit egyszer megszeretnek, azt mindig szeretni fogják, még ha nem is tudják az okát. Nicholas Sparks
7. Az ember egyszerûen kíváncsi. Én, tudják, hiszek egy hely hangulatában. Az emberek gondolatai, érzései beszivárognak a bútorokba, a falakba. Agatha Christie
8. Az ember, míg él, folyamatosan változik. Nem hiszek abban, hogy a felnőttek már nem változnak. Az alaptermészetünk marad, de az ember nem csak abból áll. A kialakult alaptermészet felett az életem gondolatok, tettek és döntések hosszú-hosszú, szüntelen munkálkodó sorából áll össze. Velem szemben pedig itt áll az egész világ az összes csábító kihívásával. Nem az állandóan cserélődő sejtjeim miatt vagyok egészen más ember, hanem a sok külső hatás miatt, amit nap mint nap átélek. Az élet folyamatosan kihív bennünket.
9. Ugyanaz van benne az emberben élve és halva, és ébren és alva, és fiatalon és öregen. Mert ezek átcsapva azok, s azok ismét átcsapva ezek. Hérakleitosz
10. Semmi nem változik; ami változik: az ember saját maga. Nem az, hogy idősebb lesz, vagy ilyesmi. Nem éppen azért. Csak éppen megváltozik. Mondjuk, most kabátban megy. Vagy az, aki legutóbb a párja volt, skarlátot kapott, és most más a párja. (...) Vagy az ember hallotta, hogy a szülei reggel állati nagy parádét rendeztek a fürdőszobában. Vagy az ember csak elment az utcán egy pocsolya mellett, amin szivárványszínû benzinfoltok úsznak. Úgy értem, az ember kicsit mindig más, nem tudom ezt pontosan megmagyarázni. És még ha tudnám is, nem biztos, hogy akarnám. Jerome David Salinger