Csak mi hihetünk önmagunkban. Mások ott állhatnak mellettünk, szurkolhatnak nekünk, azonban a világ összes támogatása ellenére is van olyan, aki szabotálja magát. Az élet nevû játékban nálunk van az irányítás. Mi vagyunk a játékosok, akik megteszik a következő lépést. Belső hangunk - magunkba vetett hitünk - határozza meg a gondolkodásmódunkat. Ez pedig vagy kudarcot, vagy sikert hoz.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden játék (...). Az életben egyedül arról dönthetünk, hogy akarunk-e nyerni.
2. Teljes mértékben (...) hiszek a sorsban, de abban is hiszek, hogy mi magunk irányítjuk a sorsunkat, és nem vagyok biztos benne, melyikben hiszek jobban. Szerintem az élet kicsit olyan, akár egy fa. És számtalan ága közül választhatunk. Nos, nézetem szerint itt lép be a saját sorsunk irányítása. Ha egy bizonyos ágat választunk, akkor az életünk az egyik irányba halad, a sors pedig attól kezdve sodor bennünket.
3. Lépéseinket és tetteinket nagyban befolyásolja, ahogyan a saját valóságunkra tekintünk, és amilyen történeteket mesélünk saját magunknak. (...) Saját gondolatainkat mi irányítjuk, és csak rajtunk áll, kivel és hogyan töltjük és mire fordítjuk az időnket. Ez az egyik legfontosabb döntés, amit meghozhatunk.
4. Az élet legalapvetőbb választása az, hogy kinyílunk vagy bezárkózunk-e, kreatív és önkifejező energiáinkat pozitív vagy negatív módon nyilvánítjuk-e meg a világban. Bármilyen körülmények között találjuk is magunkat, mindig hatalmunkban áll megválasztani, milyen irányba haladjunk tovább. Dan Millman
5. A magabiztosság azt jelenti, hogy nem félünk a saját hibáinktól. Az életünket sok minden befolyásolja, de a sors nem. Leginkább a saját elménk állít nekünk korlátot. Ha bízol magadban, és hiszel benne, hogy meg tudod csinálni, akkor úgy is lesz.
6. Az emberi élet döntések sorozata, igen vagy nem, kint vagy benn, lent vagy fent. Aztán itt vannak azok a döntések, amik számítanak, szeretni vagy gyûlölni, hősnek lenni vagy gyávának, harcolni vagy feladni. Élni vagy meghalni. Ez a legfontosabb döntés, és a döntés nem mindig a mi kezünkben van.
7. Ahhoz, hogy mi magunk tudjuk irányítani az életünket és valami maradandót alkossunk, előbb-utóbb meg kell tanulnunk Hinni. Persze nem azt értjük ezalatt, hogy áthárítsuk a felelősséget holmi istenített Szellemi Szupermen vállára, vagy szép csendben üldögéljünk arra várva, hogy a Végzet bekopog az ajtón. Mindössze hinnünk kell a bennünk rejlő erőben és fel kell használnunk azt. Ha így teszünk, no meg ha felhagyunk azzal, hogy másokat majmolunk vagy versengünk velük, akkor egyszer csak minden elkezd mûködni.
8. Életünk (...) egy állandó mozgás a siker és a kudarc között. Tőlünk magunktól függ, hogy döntően a kudarc vagy a siker térfelén mozgunk-e.
9. Nehéz úgy élni, hogy hiszünk önmagunkban: önmagunkban hinni azt jelenti, hogy nem a könnyû örömet hajhászó állati énünk javára döntünk, hanem majdnem mindig ellene; ha azonban másokban hiszünk, nem kell döntéseket hoznunk, mert már minden el van döntve, mégpedig nem a lelki, hanem állati énünk javára. Lev Tolsztoj
10. Életünk olyan, mint egy színes játék. Egyesek annyira komolyan veszik ezt a játékot, hogy sírnak és valósággal belebetegszenek. Mások alighogy kézbe veszik, összetörik és elhajítják. Vagy túlzottan sokra tartjuk, vagy nem becsüljük eléggé. Elif Safak