Ugrás a tartalomra
Egy elejtett szó sokat rombolhat. Sokszor megesik, az ember nem is tudja, hogy történt, az elhangzott szó sebet üt a szíven, s az lassan kiürül. A szerelmes egyszer csak azt látja, hogy boldogsága apad. Nincs félelmetesebb a repedt váza szivárgásánál.
Kapcsolódó idézetek
-
A szerelem szó sérült,
nem okos és nem buta,
csak szomorú és megszégyenített,
eltakarja az arcát és halkan zokog,
megraboltuk, kiüresítettük
és megfeledkeztünk tartalmáról.
-
Mihelyt valami titok lopózik két szerető szív közé, mihelyt egyikük takargatni tud a másik előtt akár csak egy gondolatot is; a varázs megtörik, s a boldogság romokban hever. Az ingerültség, az igazságtalanság, sőt a nemtörődömség is helyrehozható; de a titkolózás valami idegen elemet dob a szerelembe, mely gyökerében változtatja meg annak igazi természetét, s önmaga szemében is meggyalázza.
Benjamin Constant
-
Ha szeretsz valakit, nyitottá válsz a szenvedésre. Ez a szomorú igazság. Talán összetörik a szívedet. Talán te töröd össze a szívüket, és sosem tudsz már úgy tekinteni magadra, mint azelőtt. Ez a kockázat.
-
A szavak rombolhatnak is, ha nem pontosak, ha az ember maga, és a másik is olyan könnyen sebezhető. De nem is kell mindent az utolsó szóig megérteni, szeretni kell.
-
Azzal nyugtatjuk magunkat, hogy a baj csak másokkal esik meg, nem velünk. Aztán egy nap bekövetkezik. Lerombol mindent. Az emlékeket, az érzéseket. A szív megtelik fájdalommal, betelepszik, nézi, ahogy szenvedsz. Azt mondjuk, hogy ezt nem lehet túlélni, de aztán az élet fogva tart, nem tudni, miért.
-
Nincsenek fogalmaink arra, hogyan tudja a szerelem a szívet újra és újra összetörni, majd megragasztani. Ebben a pillanatban csak azt tudtam, milyen az, ha a szerelem szétfeszít, megöl, romjaimba dönt, és ha fojtogató erővel taszít a mélybe, vagy ha egyszerûen szétzúz... ha, mint a sav, szétmar... ha mar.
Papp Csilla
-
A szerelem, ha elmúlt, mindig szomorú.
Nagylelkûséget ritkán tanúsít.
Aki szakít, furdalja a lelke.
Akit elhagytak, sebeit nyaldossa.
A kudarc tán jobban fáj, mint az elválás maga.
Ám végül mindenki azzá lesz, aki mindig is volt.
És néha megmarad egy dal, egy papírlap két szívvel,
mint gyöngéd emléke egy nyári napnak.
-
Amikor egy szerelem véget ér, olyan ûrt hagy maga után, amit szavakkal nem lehet leírni. Olyan, mint amikor valaki elképzeli, hogy megfullad, és hirtelen tényleg ott találja magát a víz alatt, tágra nyitott szájjal, és a tüdeje fel akar robbanni.
-
Minden szerelmi csalódás fáj. A megszegett ígéretek a szívet-lelket megsebzik, a közösen átélt legcsodásabb és legiszonyúbb pillanatok egy életen át kísértenek.
-
Ha a szerelem kicsúszik az ember ujjai közül, soha nem kaphatja vissza. Örökre elveszett. Az ember találhat új szerelmet, de soha nem ugyanazt.