Ugrás a tartalomra
Egy idő után viszont azért nem tettem meg egy-két dolgot, mert nem akartam, hogy másnak lásson. De az a helyzet, hogy nem voltam vele őszinte. Akkor meg miért érdekelne, hogy szeret-e vagy sem, ha nem is tudja, hogy ki vagyok igazából?
Kapcsolódó idézetek
-
Szeretlek, gondoltam. De nem mondtam ki. Nem attól tartottam, hogy az arcomba nevet. Ehhez ő túl kedves. Sokkal komolyabb dologtól rettegtem - attól, hogy nem mondaná, hogy ő is.
-
Mindig beleképzeltem másokba mindenfélét, és így olyan valakinek a szeretetére vágytam, aki valójában nem is létezett. Az viszont, hogy igazából milyenek az emberek, nem érdekelt. Nem tudom, milyen az, ha valakit úgy igazából ismersz. Érted? Nyilván milliószor csalódtam emiatt, legyen szó barátságról, vagy épp pasikról. Ami nem is csoda, hiszen nem a valóságra figyeltem, hanem az elképzeléseimet akartam ráerőltetni az emberekre.
Oravecz Nóra
-
Egyszerûen nem szeretem, ha belém esnek. Ha megtetszem valakinek, azt szeretném, ha a valódi énemet kedvelné, és nem azt, aminek gondol.
Stephen Chbosky
-
Egyetlenegyszer mertem megkérdezni tőle: "Miért szeretsz te engem?"
Azt felelte: "Fogalmam sincs, de egyáltalán nem is érdekel."
Paulo Coelho
-
Engem nem érdekel az az arcod, amit másoknak mutatsz. Sőt. Hidegen hagy. Értsd meg, ha engem szeretnél, meg kell nyílnod. Meg kell mutatnod valamit magadból, ami más, mint amit a többiek látnak, ugyanis csak abba tudok beleszeretni. Ami mindenkié, az engem nem érdekel. (...) Különleges csak akkor lehetsz az életemben, ha meg mered nyitni a lelked, és nem félsz átadni magad nekem. Nem kellenek álarcok, hiszen ha velem vagy, nem eshet bántódásod. Azért vagyok itt, mert szeretlek. De meg kell értened: nem szerethetek valakit, aki igazából nem is te vagy.
Oravecz Nóra
-
Meg voltam lepődve, amikor rájöttem, hogy van, aki nem szeret. Nem értettem, hogy amikor senkinek nem ártok, kedves vagyok - akkor miért vannak olyanok, akik utálnak? Aztán rájöttem, hogy igazán az számít, hogy a számomra fontos emberek mit gondolnak.
-
Néha olyasmit várnak tőlem, ami nem vagyok, vagy nem maradnak a közelemben addig, amíg rájönnének, ki is, mi is vagyok valójában.
-
Nem voltam egészen őszinte önmagamhoz. Sokszor letagadtam az érzéseimet, igyekeztem nem gondolni rájuk, megpróbáltam a mások hite szerint élni. Aztán, ha az ember észreveszi, hogy még irigylik is, nem nagyon kíván szabadulni tőle.
Lakatos Menyhért
-
Az ember azért nem mondja el bizonyos érzéseit vagy titkait másoknak, mert nem akarja, hogy tudjanak róluk. Nem akarja, hogy sajnálják, szánják, vagy csak szomorúan tudomásul vegyék, hogy amit benne keresnek, az talán már nincs is ott. És főleg nem akarja, hogy pont azok szembesüljenek ezzel, akik szemében nem akar egyre kisebbnek és kisebbnek látszani.
Kollár Betti
-
Tőlem nem kell félned. Érzem, hogy határozott céllal szegődtél hozzám. Tudom, nem mérhetlek olyan mértékkel, mint a többi teremtményt. Valamit akarsz tőlem, amit talán csak én nyújthatok neked... miért nem vagy őszinte hozzám?
Szepes Mária