Ugrás a tartalomra
Egyszer sem tapasztaltad még azt, hogy egy benned élénken élő emlékedről kiderült, hogy hamis? Hogy egy álomról határozottan úgy érezted, valóban átélted? Hogy igaznak hittél valamit, amiről kiderült, hogy kitalált történet? (...) Nem tudjátok megkülönböztetni a valós emlékeiteket a hamisaktól, mégis ragaszkodtok ahhoz, hogy fontosak, és az életetek függ tőlük.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha az emlékeidet ügyesen el is tudod rejteni, vagy jó mélyre tudod süllyeszteni, a belőlük következő történetedet nem tudod eltörölni. (...) A történetedet sem eltörölni, sem megváltoztatni nem lehet. Az annyi, mintha a létezésedet szüntetnénk meg.
Murakami Haruki
-
Amit emléknek nevezel, itt él, és hat időtlenül és elevenen, és formálja az életet. Nehéz elképzelni, hogy jelenlegi életed minden pillanatát nemcsak a múltad sugallja, hanem a jövőd is: sejted, hogy mivé kéne lenned, de nehezen sikerül. Az emlékek nemcsak a múltból tolnak, hanem húznak is a jövőből.
Müller Péter
-
Az emlékeid nem többek annak rögzítésénél, amit a történtekről gondolsz. Gyakran nem a valóságot képviselik!
Mo Gawdat
-
A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Olyan ez, mint amikor valaki elmond egy történetet, amit te a saját szemeddel láttál, és egyáltalán nem azt meséli, amire te emlékszel. Talán valamilyen hatást akarnak ezzel kiváltani, meg akarják nevettetni a többieket, vagy le akarnak nyûgözni valakit. De néha egyszerûen csak így emlékeznek a történtekre. Számukra ez az igazság. Ilyenkor nehéz megállapítani, hogy te magad emlékszel-e jól, vagy a tiéd is csak az igazság egy változata.
-
Az arcod mellett suhan el ez a riadt tekintet, de egyelőre nem fordulsz meg, szoktatod magad az új felismeréshez, amit mindig is sejtettél, de talán sohasem érezted még ilyen tisztán; hogy elbeszélt életbe te is bele vagy keveredve, azt nem lehet személytelenül meglesni egy kulcslukon át; a hősök visszanéznek rád, és akarnak tőled valamit, néha olyan erővel, hogy emléküket még az álmaiddal is magaddal viszed.
Müller Péter
-
Megtalálhatod azt az embert, akit az emlékeidben keresel? És ha meg is találod, el tudod magaddal hitetni, hogy valóban az ő életét éld? Hogy újra melletted legyenek mindazok, akik számára te már régen megszûntél? A valóságnak rengeteg arca van, és mindig a sajátunkét a legnehezebb felismerni.
-
Egyetlen pillanatra se gondold azt, hogy mintegy varázsütésre részedről lezárul az ügy. Mert nem így lesz. Az emberek mindig azt mondják, alig várják, hogy ennek vagy annak vége legyen. De igazából nem így van. Nem törölheted ki az emlékezetedet. Ez örökre veled marad.
-
Néha észre sem veszed, hogy valami megváltozott, azt hiszed, hogy te te vagy, és az életed nem változik. De egy nap felébredsz, körülnézel és már semmi sem ismerős, egyáltalán semmi.
-
Vannak álmok, amelyek nem szállnak el az ébredéssel. Ez azonban annyira valószerûnek hat, mintha nem is lenne álom. Mintha tényleg megtörtént volna.
Jodi Lynn Picoult
-
Eddig féltem az emlékektől, nem akartam tudni róluk, ahogy a múltról se, mindig a pillanatnak éltem, úgy, hogy a jövő és a múlt nem létezik. De rájöttem, azok vagyunk, amiket az emlékeinkből fel tudunk idézni, és az, hogy minek tartjuk magunkat, nagyban befolyásolja, mi történhet majd velünk a jövőben.
Zakály Viktória