Ugrás a tartalomra
El-eltûnődöm néha: mi teszi egy apa, egy anya gyerekeit annyifélékké? Az enyémek is mind élesen elütő jellemek, hiába keltek és nőnek egy fészekben.
Kapcsolódó idézetek
-
Az anyaság érzése nem magyarázható, nem is lehet vitába szállni vele. Az anyát éppen az teszi fenségessé, hogy bizonyos fokig valami állati is van benne. Az anyai ösztön istenien állati. Az anya már nem asszony, hanem nőstény.
Victor Hugo
-
Az apák leányaikkal szemben túlságosan elnézők, az anyák fiaikkal szemben. Mindegyiknek saját nemét kell fegyelmeznie.
Immanuel Kant
-
Kívülről is látszik: a gyerek elhasználja a szüleit, elnyüvi az idegeiket, erejüket, életüket - mindent önmagára használ, s amint semmi sem maradt belőlük, egyszerûen elhajítja a szemétbe a kiürült papát és mamát, és kész. Belülről nem így néz ki: nem felfal, hanem magába szív. És nem sárga ürülékké, nem bélsárrá változik minden perc, amit vele töltesz. Tévedtem. Minden óra benne marad, ezernyi sejtté változva. Látod minden vele töltött idődet, minden erőfeszítésedet benne - tessék, itt van, nem tûnt el. A gyerek belőled lesz, és minél többet adsz neki magadból, annál drágább neked.
Dmitry Glukhovsky
-
A szeszélyes anyatermészet tehet mindenről. Akik gyereket akarnak, azoknak nem jön össze, akik nem akarnak, azok egy egyéjszakás kaland alatt összehozzák. Az anyatermészet szívtelen lotyó.
Tony Parsons
-
Gyermekeinket igen egyszerû okból szeretjük: mi nemzettük őket, második énünket látjuk bennük. Bár vannak sokkal nemesebb és figyelemreméltóbb szülötteink is: lelkünk gyermekei, szellemi mivoltunk, tudásunk, énünk nemesebb felének teremtményei. Ezek a mieink igazán: apjuk és szülőanyjuk vagyunk egy személyben. Drágábban fizettünk érettük, de több örömöt is hoznak majd, ha valóban érdemes ivadékaink. A testünkből fakadt gyermekek érdeméhez kevéske közünk van; alig több, mint az életre hozásukhoz. De amazoknak minden baja és jutalma a miénk. Azok tükröznek valójában - nem emezek.
Michel de Montaigne
-
Az anyákban van valami, ami alatta marad, és ami fölébe is emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, és vezérli tetteit. Éleslátással teljes elvakultság.
Victor Hugo
-
Akármilyen szörnyen is verik meg őket, a gyerekek tehetetlenek, nem tudnak semmit sem tenni ellene. (...) A gyerekek kétségbeesetten küszködnek, hogy szeretetet érezzenek a szüleik iránt, és ahelyett, hogy a szüleiket gyûlölnék, inkább saját magukat gyûlölik meg. A szeretet és az erőszak annyira összefonódik számukra, hogy amikor felnőnek, és ott találják magukat egy kapcsolatban, csakis a hisztériától tudnak megkönnyebbülni. A kedvesség, a gyengédség, bármi ilyesmi csak feszültséget okoz, hisz nem lehet tudni, mikor fordul át nyílt ellenségességbe.
Murakami Rjú
-
A legelvetemültebb bûnöző lelkéhez is meg lehet találni az utat. A bûnözőket is anya szülte, kell hogy lelkükben pislákoljon valami emberi.
Berkesi András
-
Az emberi büszkeség - a szülőkével egyetemben - elhiteti velünk, hogy minden alkotásunkat irányíthatjuk. Az emberi természetünk által teremtjük meg szörnyeinket. Gyermekeink is egy ötvözetek, a tökéletlen húsunkból vannak. Varázslattal mozgatjuk őket, és sosem tudni igazán, mit tesznek majd.
-
A baljós vésztartalék-állapot. E tragikus tünetegyüttes a végsőkig kimerült, ám csakazért-sem alvó gyermekből zubog felszínre, mikor bekapcsol tartalékenergia-rendszere, felfokozva reakcióit, hangerejét, vásottsági hajlamait. Megőrjíti a - bármely korú - dedet, s az elcsigázza, felőrli környezetét, heves költözködésre ingerelve távolabbi szomszédokat is.
Vavyan Fable