Előbb-utóbb eljön az az idő, amikor mindannyiunknak felelősségteljes felnőtté kell válnunk és megtanulnunk lemondani a vágyainkról, hogy a helyes utat választhassuk. Egy életen át felelősségteljesnek lenni persze nem mindig könnyû feladat, és az évek múlásával sokaknak ez a teher már-már elviselhetetlenné válik, de azért igyekszünk helyesen cselekedni és jót tenni nem csak magunkkal, hanem azokkal is, akiket szeretünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Eljön egy pont az életünkben, amikor hivatalosan felnőtté válunk. Elég idősek leszünk, hogy szavazzunk, igyunk és más felnőttes dolgokban vegyünk részt. Hirtelen elvárják, hogy felelősségteljesek legyünk. Komolyak, felnőttek. Megnövünk, megöregszünk, de felnövünk-e valaha is? Valahogy felnövünk, családunk lesz, férjhez megyünk, elválunk, de többnyire ugyanazok a problémáink, mint tizenöt évesen. Mindegy, mennyit növünk vagy öregszünk, akkor is örökké botladozunk, örökké keresgélünk.
2. Egyszer eljön az idő, amikor fontos döntésre kényszerülünk. Lehet az szakmai vagy magánéleti, végül minden az elkötelezettségen múlik. És a lényeg, hogy közben megszerezz mindent, amit akarsz, és kimutasd az érzelmeidet.
3. Mindannyiunk életében eljön a pont, amikor felnőtté kell válnunk, csak nem tudjuk, hogy ez mikor következik be. Van, akinél 18 évesen, van, akinél 40 évesen, de egyszer eljön.
4. Minden ember életében akad pár pillanat, mikor választásra kényszerül. Néhányan észre sem vesszük, hogy megtörténik, a többség nem is tud előre tervezni, de mindig van egy pillanat, mikor az egyik utat választjuk a másik helyett, és ennek életünk hátralevő részében viselnünk kell a következményeit. Ettől függ, milyen emberek leszünk, mások és saját magunk szemében. Fredrik Backman
5. A felelősség vállalása nem csak önmagunkért, hanem másokért, az egyik legfontosabb megtanulandó feladatunk életünk során. Csakhogy ugyanilyen horderejû az is, hogy meglássuk, megérezzük, mikor lépjük át a láthatatlan határt, és mikor avatkozunk bele egy szerettünk életébe úgy, hogy azt már nagyon nem kellene.
6. Egy nap majd döntenünk kell arról, mi a fontos nekünk. Választanunk kell afelől, melyik úton indulunk el, anélkül, hogy tudnánk, jó vagy rossz irányba tartunk-e. De bárhogy határozunk is, vállalnunk kell érte a felelősséget.
7. Felnőttnek lenni azt jelenti, hogy fel kell nőni a bizonytalan és nyugtalanító kihívásokhoz, le kell mondani a barátságról a felelősség kedvéért. Néha az embernek a tiszteletet kell választania, a szeretet helyett.
8. A felnőtté válás nem könnyû. Az első lépést ő akkor tette meg ezen az úton, amikor úgy döntött, hogy megszüli a gyerekét. Csakhogy a második lépés semmivel sem egyszerûbb. Neki is el kell fogadnia, hogy az életben senkinek nem teljesülhet az összes kívánsága.
9. A felnőtté válás nehéz döntésekkel jár együtt, és ha helyesen cselekszünk, az nem feltétlenül jelenti, hogy jó is nekünk.
10. Túl gyorsan válunk felnőtté. Nemcsak mi, emberek, hanem minden élőlény. Elveszítjük a lehetőségét annak, hogy felelőtlenül viselkedhessünk, és ne legyen az élet valami rémisztő, csapásokkal teli útvesztő. Borsa Brown