Először a szegények halnak meg a járvány kitörésekor, majd emberek a világ minden tájáról a járvány terjedésekor. Ha tényleg lassítani szeretnénk a kitöréseket, és csökkenteni a hatásukat, biztosítanunk kell, hogy a világ minden országának legyen kapacitása az új betegségek azonosítására, kezelésére és jelentések készítésére, hogy megosszák az információt.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy járvány idején a mások felé tett segítségnyújtás minket magunkat is megsegít, ha pedig másokon nem segítünk, azzal végső soron magunknak is ártunk. Nem elég a terjedést egyes országokban vagy térségekben felszámolni. Mindenhol fel kell számolni ahhoz, hogy a kórokozó ismételt behozatalától ne kelljen tartani.
2. Egy világjárványt csak globális összefogással lehet eredményesen megfékezni és felszámolni. Ha ezt bármilyen okból vagy mértékben elmulasztjuk megtenni, annak ára van. Legelőször is azért, mert a járvány így tovább tart, és hosszabb időn keresztül fejti ki káros hatását az emberi egészségre, az egészségügyi rendszerekre és a világgazdaság mûködésére.
3. A járvány "demokratikus", abban az értelemben, hogy a vírus nem válogat az áldozatokban: kortól és fizikai állapottól függetlenül bárki a célpontja lehet. Keveseket öl meg, de mindenkit megrettent, noha a jómódúak sokkal jobban meg tudják szervezni a védekezésüket. A betegeket, a szegényeket, a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozókat és az idősebbeket a járvány jobban sújtja. Többek között azokat az orvosokat, nővéreket és tanítókat, akik munkáját a társadalom kevésbé ismeri el. Mindazok, akik az átlagnál amúgy is védtelenebbek és kiszolgáltatottabbak, a járvány végén még rosszabb helyzetbe kerülnek. Õket sújtják leginkább a járvány gazdasági hatásai, amelyek széles skálán mozoghatnak a munkanélküliségtől az éhezésig. Az állami újraelosztási politika változásaiban mérhető ilyenkor a társadalmi szolidaritás. Ilyenkor derül ki, hogy az adott közösség számára mit ér egy ember élete. Bozóki András
4. A világjárvány már az elején, a kitörésének eltitkolásakor mindenütt a hazugság járványa lett. Egy-két szerencsésebb ország becsületes elitjének kivételével azóta is hazudoznak világszerte. Ilyen-olyan riadt, ideig-óráig célszerûnek tûnő pótcselekvések eredményeként, szándékosan vagy szándéktalanul könnyedén irthatnak ki százmilliókat. Amit az Emberi Jogok Nyilatkozata óta nagy nehezen felépítettek az eleink, a XX. században is szépen rombolgatták, most pedig végleg lerombolhatják. Aki túléli, tapasztalni fogja, milyen a technikailag fejlett középkor. Spiró György
5. A járványokkal kapcsolatban régről tudjuk, hogy az elején minél határozottabban cselekedni kell, mert az elején költséges beavatkozás valójában nagyságrendekkel kisebb költségek viselését teszi végső soron szükségessé.
6. Egy járvány kezdeteinek a teljes, minden fontos részletre kiterjedő leírása kell legyen az első lépés azon mûveletek sorában, melyek révén eljuthatunk a konklúzióig egy járvány eredetének a megítélésében. Ha e leírás hiányzik, mert alapvető információknak nem vagyunk a birtokában, úgy nem születhet megalapozott elemzés - nemhogy végkövetkeztetés.
7. Minden eleven lénynek szüksége van erre a szakadatlan előrehaladásra. Ha az élet gyarapodása abbamarad, haladéktalanul a leépülés és a halál veszi át az uralmat. Látni, amint a halál egyes emberekben "terjeszkedni kezd", amint munkájukból visszavonulnak - nem él már bennük olyan vízió, ami annak szerepét átvehetné. Wallace D. Wattles
8. A halál olyan tény, amellyel mindnyájunknak szembe kell néznünk. Jöhet egy hosszú élet végén; de hirtelen elragadhat fiatal és erős embereket is. A halál elkerülhetelen. Mihelyt megszülettünk, elkezdünk feléje haladni. Nem annyira az a fontos, hogy mikor halunk meg, hanem az, hogy hogyan.
9. A legtöbben úgy szeretnének élni, hogy az nekik jó legyen. Ez ma már nem elég. Nem tudjuk függetleníteni magunkat a világ eseményeitől. Bárhol következne be valami komolyabb katasztrófa, szinte azonnal kihat a Föld minden lakosára, akár felismerjük ezt, akár nem. Összetartozunk, és ahhoz, ami a bolygóval és velünk történik, gondolkodásunk révén nap mint nap mindannyian hozzájárulunk. Jó volna felismerni, hogy a tartós jót csak akkor érhetjük el, ha egymást támogatva és segítve úgy szeretnénk élni, hogy az mindenkinek jó legyen. Balogh Béla
10. Ha a világ elérhető erőforrásait elosztanánk a nyolcmilliárd ember között, akkor mindenki megélne. Ki lennének elégítve az alapvető igények, és a természettudományos bizonyítékok erősen amellett szólnak, hogy ha az embereknek ki vannak elégítve az alapvető igényeik, és biztosak lehetnek abban, hogy ez így is marad (ami lényeges feltétel), akkor egészségesebbek és így boldogabbak is lesznek, mint a gazdag emberek. Vagyis a javak egyenlő felosztása mindenkinek jobb lenne. Kim Stanley Robinson