Én a verseket is úgy látom, és úgy mondom, mintha egy sorban volna írva... a tartalom fontos!

Kapcsolódó idézetek

1. Én a vers szövegét mindig úgy értelmezem: ez is valamit elmesél, mintha egy filmet néznék meg. És amit én látok, azt próbálom mással is láttatni. Igyekszem létezővé tenni, életre kelteni a helyzetet, amit a szöveg megmutat. Nem biztos, hogy így kell verset mondani, de én így tudok, engem a vers így érdekel. És csak azt tudom jól elmondani, ami valamiért közel áll hozzám, ami valahogy megfog.
2. A szavaknak a zenéhez hasonlóan óriási erejük van.
3. A versnél az egyik legfontosabb az, hogy úgy, olyan különleges módon álljanak benne össze a szavak, ahogyan sehol máshol nem állnak össze. Ebből következik az, hogy egy ilyen módon összeállt versszöveg nagyon mást fog tudni mondani nekem a világról, mint amit bármely más helyzetben megtapasztalhatok. Lapis József
4. - Lágyan megtörik a víz, s a vízfodrok olyanok, mint ha egy vízi tündér a haját fésülné, és az a ferdén beeső napsugár olyan, mintha egy aranydárda fúródna lent a tavacskába. Ó, ennél szebb verset még sosem láttam! - Szerintem inkább képnek kellene hívnod... egy vers sorokból és versszakokból áll. - Egy vers nemcsak úgy válik láthatóvá, ha sorokba és versszakokba öltözik. (...) A vers lényege a lélek... és ez a gyönyörûség, amit látunk, egy szavakba nem öntött vers lelke. Nem mindennap láthatunk lelkeket... még ha az egy versé is. Lucy Maud Montgomery
5. Elhatároztam, hogy úgy tekintek a szavaidra, mintha zenei hangok volnának. Kanehara Hitomi
6. Ahány ember, annyi féle, nagyon intelligens embereknél is tapasztaltam már, hogy egy bizonyos dalnál teljesen másféle módon fogják fel a szöveget. (...) A lényeg az, hogy szóljon a dal valamiről és gondolatokat indítson meg azokban az emberekben, akik hallgatják. Tarján Zsófia
7. A versek a szabadságot jelentik. Az egyén költészetbe vetett hitét, amely által képes lehet a jobbításra, alkalmas lehet önmaga kifejezésére és az újabb tervek kidolgozására.
8. A vers, akár a festmény, a többértelmûség terhével ékes, szólni vagy szót se szólni, szeretni - nem szeretni, lebegtetni az érzést, elûzni a fölös szót szép és igaz szavakkal, vakok szemét újból a fényre tárni.
9. Írni annyi, mint magunkra figyelni, nem kitalálni, hanem úgyszólván egy bennünk már létező valamit előhívni - ezért van sokszor egy-egy nagy vers olvasásakor az az érzésünk, hogy: ezt én is tudtam, csak nem tudtam, hogy tudom.
10. A szavaknak súlya legyen, ne száma!