Én az álom, te az ébrenlét, Alig látom, de már véget is ér. Tükröt tart az élet, amit látni félek, Mert csak játszom, hogy minden szép.

Kapcsolódó idézetek

1. Te vagy az álmom, jutalmam mindenért. S ha néha féltem, melletted véget ért. Amikor itt vagy, nem kell már semmi sem. Félek, hogy álmodom és mégis elhiszem.
2. Éber az éjszakánk, álom a nappalunk, Lekopva színeink, szürkévé változunk, Az öröm csak káröröm, Az érzés csak végtelen félelem, Tényleg csak ennyi volt az életem? Ismerős Arcok
3. Viseltem győztesek sokféle arcát, a másiknak annyi vagy, amilyennek lát, s akár egy részeg éj, játék, s ha véget ér, ott állsz a tükrödnél, s egy idegen néz csak rád. Király Viktor
4. Keveset alszom, s túl sokat álmodok, És nem látom át, hogy mi végre még, Hogy rakom a tüzet és egyedül táncolok, Míg ölel a szellő és takar az ég. Ismerős Arcok
5. Az életben minden csak álom, a mi szép. Vadnai Károly
6. Az ébrenlét más embereké, csak az álom a mienk; ha jót álmodtál, örülsz, hogy jó volt; ha rosszat álmodtál, örülsz, hogy csak álom volt. Jókai Mór
7. Mindent látok a szemedben, Hogy játék vagyok már csak a kezedben. Mondd, miért csak az a jó, ami nekem fáj, Pedig más voltál, Velem más voltál.
8. Az élet olyan, mint egy álom, ki szépet, ki rosszat álmodik. Bud Spencer
9. Az álom sorsa az ébredés, De mégis él, mégse tévedés, Szép emlék, és ez nem kevés, Jobban fáj az, ha elvész.
10. Ha álom csak az élet, Egyszer mindenki felébred Egy tiszta hajnalon, Várja borzalom Vagy irgalom. Ákos