Én már semmit nem tartok elképzelhetetlennek. (...) Ennyit legalább megtanultam. A valóságban minden megeshet. A leghihetetlenebb dolgokról kiderül, hogy létező veszedelem.

Kapcsolódó idézetek

1. Nincs lehetetlen. (...) Ha valami lehetetlennek tûnik, akkor egyszerûen csak magyarázatot kell találni rá. Alekszandra Marinyina
2. Már semmi sem valóságos... egyetlen kavargó örvény a világ. Ami fekete volt, most fehér, ami fenn volt, lenn van, ami kelet volt, nyugat lett. (...) A világ sose lesz már az, ami volt. Ha legalább volna valami, csak egyetlenegy dolog, ami normális, amiben meg lehet kapaszkodni. Agatha Christie
3. Fogadd el a valóságot, fogadd el, hogy nem tudhatsz semmit sem biztosan. Bizonytalanság van. Csak a bizonytalanság biztos.
4. Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét. Ezért nem azt mondom, hogy hiszek Isten létezésében - tudom, hogy Õ létezik. Carl Gustav Jung
5. Megtanultam, hogy ne bízzak az emberekben; megtanultam, hogy ne higgyem el, amit mondanak, hanem arra figyeljek, amit tesznek; megtanultam, hogy bárki és mindenki képes megjátszani magát. Megtanultam, hogy az emberek, még azok is, akikről azt hiszed, nagyon jól ismered őket, kiismerhetetlenek.
6. Meg kell tanulni gondolkodni, kizárni a lehetetlent, és tudomásul venni, hogy ami ezután marad, akármilyen valószínûtlen is legyen, az lesz az igazság. Mira Grant
7. Azt megtanultam, hogy az élet semmit sem ér, ha nem vállalsz kockázatot. Igen, érnek fájdalmas dolgok útközben, de sosem tudhatod, mi sül ki belőle. Van, hogy valami csodálatos...
8. Vannak események, amelyeknek a menetét nem lehet megállítani (...). A dolgok, amelyeknek meg kell történniük, megtörténnek, bárhogy próbáljuk is elkerülni őket. Guillaume Musso
9. Amit egykor igaznak hittünk, mára más lett. Jobban tesszük, ha elfelejtjük azt, ami volt a múltban, mert amit egykor lehetetlennek gondoltunk, vagy akár elképzelhetetlennek, az most mégis valóra válik.
10. Megtanultam (...) harcolni a betegséggel, rávezetett, hogy nem katasztrófa, hanem egy lehetőség a sorstól a belső fejlődésre. Az életet felfoghatjuk rémesnek is meg gyönyörûnek is. A látásmódunkon múlik, hogy melyiket választjuk.