Én mindig éreztem ezt a nyomást magamon, hogy a nőiesség független és erős ikonja legyek, és nehogy úgy nézzek ki, mint hogyha az egész életem csupán valami srác körül forogna. De szeretni valakit, és az, hogy szeressenek, nekem nagyon sokat jelent. Mindig viccet csinálok belőle, meg hasonlók, de nem lehet, hogy mindent, amit teszünk életünkben, azért tesszük, hogy kicsit jobban szeressenek?

Kapcsolódó idézetek

1. Minden szerepemben a tudásom legjavát akartam adni. Intellektuálisan, érzelmileg egyaránt. Azért, hogy a szerep minél hitelesebb legyen. Bizonyos tekintetben én a szereplő képviselője vagyok, és azt akarom, hogy felvilágosítsam, szórakoztassam, felvidítsam az embereket. Azt akarom, hogy a közönség megértse a történetet, amit el kell mesélnem. Ehhez olyan valóságosnak kell tûnnöm, amennyire csak lehet, mintha az életben játszódna a történet. Gregory Peck
2. Annyira vagyok nő, amennyire annak tartom magam. Nem a szerveimtől függ. Nem attól, hogy anya lehetek-e, vagy sem. (...) Sőt, attól sem, hogy milyen a fizikumom. A nőiségem én magam vagyok. Akinek születtem, akivé formálódtam. Szentesi Éva
3. Ha intenzíven és bátran éljük az életünket, attól többek és bonyolultabbak tudunk lenni a színpadon vagy a filmen. Ezért sem szoktam elnyomni az érzéseimet, hanem próbálom megélni őket vagy változtatni egy adott élethelyzeten. Minden változástól több leszek. Kovács Patrícia
4. Mindig úgy éltem az életem, hogy igazán ne függjek senkitől és semmitől. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek példaképeim, vagy olyanok, akire felnéznék. Nem is biztos, hogy ismert emberek. Inkább hétköznapi hőseim vannak. Kovács István
5. Azért kellene élni (...), hogy felfedezzem a világot, hogy csak mosolyogjak és mosolyogjak, meg nevessek, újra meg újra. Tudom, hogy ezek azok a dolgok, amik számítanak nekem. Rettentő sokat számítanak. De azt is tudom, hogy a szerelem visz színt mindebbe.
6. Nagyon igyekszem, hogy szeressenek, mindig is ezt csináltam. Nagyon igyekszem csökkenteni mások fájdalmát. Nagyon igyekszem, mert nem tudok szembenézni a sajátommal.
7. Az a rögeszmém, hogy muszáj mindig valakivel járnom - és emiatt muszáj mindig fantasztikus nőnek lennem, okosnak, érzékinek, kivételesnek. Az erőfeszítés, hogy hódítsak, arra kényszerít, hogy mindig a legjobbat adjam magamból, és ez talán nem is rossz, de a végeredmény mégis mindig csalódás. Paulo Coelho
8. Csak egy nő vagyok. Van, akinek szép, és van, akinek csúnya. Van, aki átnéz rajtam, és van, aki le sem tudja venni rólam a szemét. Van, akinek tetszik, ahogy öltözöm, és van, aki elfintorodik, ha meglát. Van, aki nem kedvel, és van, aki kimondottan. Csak egy nő vagyok, de az életemben mindig is én leszek az a nő, aki a legfontosabb az összes nő közül. Nekem kell magam szeretni, elfogadni, dicsérni, bírálni, és önkritikát gyakorolni magamon. Nekem kell bíznom magamban, és nekem kell legyinteni más fintorára, negativitására irányomba. Nekem kell magamat az életem főszereplőjeként kezelnem, akkor is, ha mások csak átnéznének és átlépnének rajtam. Csak egy nő vagyok mások szemében, az univerzumban, ebben a hatalmas világban. De magamnak én vagyok mindennek a közepe, ami körülöttem történik, mert belőlem indul ki minden, ami az életem része. Éppen ezért becsülöm ezt a nőt, aki vagyok. Pontosan tudom, mennyit érek, mire vagyok képes, és hogy lehet, hogy ebben a világban csak egy nő vagyok... de valakinek én vagyok a világ.
9. - Magának főképp az kell, hogy szeressék, és ki is mutassák (...). - Ez igaz. Azt imádom. De a szívemnek is kell egy titkos társ. Az a hiú örömöm, ami a nyilvános hódolatban telik, nem gátol meg benne, hogy odaadó és hû legyek, se abban, hogy egy férfinak olyat adjak, amit senki másnak: szívem rendíthetetlen szeretetét, őszinte ragaszkodását, lelkem teljes és titkos bizalmát, és cserébe megkapjam tőle szerető szerelmét, meg azt a nagyon ritka és nagyon édes érzést, hogy nem vagyok egészen egyedül. Ez nem az, amit maga szerelemnek nevez; de azért ez is ér valamit. Guy de Maupassant
10. Mindig beleképzeltem másokba mindenfélét, és így olyan valakinek a szeretetére vágytam, aki valójában nem is létezett. Az viszont, hogy igazából milyenek az emberek, nem érdekelt. Nem tudom, milyen az, ha valakit úgy igazából ismersz. Érted? Nyilván milliószor csalódtam emiatt, legyen szó barátságról, vagy épp pasikról. Ami nem is csoda, hiszen nem a valóságra figyeltem, hanem az elképzeléseimet akartam ráerőltetni az emberekre. Oravecz Nóra