Én úgy szerettelek, Hogy szebben nem lehet, S ha nem is voltam mindig veled, Sose voltam ellened, És csak benned hittem, Most csak azt szégyellem, Hogy így is kevés voltam neked.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem a rosszat szeretem én. Csak téged. Nem bánnám, ha egy kicsit jobb volnál, de hát... ha jobb volnál, se tudnálak ennél jobban szeretni.
2. Még sosem szerettem ennyire úgy, ahogy téged szeretlek. De te nem így érzel. (...) Tudom, hogy sosem akartál megbántani. Tudom, hogy a magad módján szerettél. És talán, ha a dolgok máshogy alakulnak, ha a világ kedvesebb lett volna hozzánk, én is lehettem volna életed szerelme.
3. Szerettelek... úgy szerettelek, ahogy nem tudok és nem is akarok szeretni többé, kritikátlanul. Mindig én voltam a tiéd és nem te az enyém, akkor is távol tőlem, mikor a karomban voltál. Szabó Magda
4. Amit nekem adtál, azt én elfogadtam És hittem benned, pedig nem is tudtam Hogy hitem örökre megmarad Semmim sincs, csak te vagy. Ákos
5. Te is elmégy mellettem, Én is elmegyek melletted, És visszafordulni nincs idő. Ki ne mondd, hogy szerettél! Én is úgy hallgatom el, Mintha szégyen volna, hogy valahol, Valamikor, valakit szerettem.
6. Mindig is szerettelek. Soha nem szûntelek meg szeretni. Valahányszor azt mondtam, gyûlöllek, soha nem gondoltam komolyan, egyszer sem. Minden részedet szerettem, minden titkodat, minden bûnödet. Szeretem azt, ami vagy, azt, amit csinálsz, és hogy általad azt érzem, hogy egyszerre félek és egyszerre vagyok biztonságban.
7. Szeress most úgy, ahogy nem lehet, ahogy nem lehetek veled! Miért kellett, hogy megkívánjam, ugyanúgy, ahogy elhibáztam! Úgy, ahogy nem lehet, ahogy nem lehetek veled!
8. Volt már szebb, s tegnapom mind több lett, S nem tudom, hogy múlt el, csak néha néztem fel, Mennyiszer volt már nap, az alkalmak elmúltak, S te nem tettél mást, mint én, a semmit, úgy, mint én. Zorán
9. Szerettem önt, némán, reményvesztetten, Voltam szelíd, majd féltékeny s irigy - Mély áhítattal, gyöngéden szerettem, Ég adja, hogy más is szeresse így. Alekszandr Szergejevics Puskin
10. Annyira eggyé lettél az életemmel, hogy teljesen tehetetlen, tanácstalan, béna volnék Nélküled. Mindennek Te adsz értelmet és jelentőséget. Olykor végiggondolni sem merem, mennyire szeretlek. Szabó Magda