Ugrás a tartalomra
Én vagyok az, akinek az irántad való szeretetét nincs hatalmadban megváltoztatni; és én vagyok az, akiben bízhatsz. Én vagyok a hang a szélben, a mosoly a holdban, az életet felüdítő víz. Én vagyok a közönséges szél, ami meglepetésként ér, és maga a lélegzeted is. Tûz és harag vagyok mindennel szemben, amit elhiszel, és ami nem az Igazság, ami fájdalmat okoz neked, és megakadályozza, hogy szabad legyél.
Kapcsolódó idézetek
-
Én leszek a szellő, mely fújja arcodat. A táj, mely körülvesz. A napsugár. Én leszek az idő, mi végigkíséri életedet. Minden egyes nap melletted leszek. Oltalmazlak, míg világ a világ.
-
A kulcs vagyok,
mely szíved rejtett zárjait kinyitja,
s a nyíl vagyok, amely sivítva
holttá sebzi vágyad madarát.
Wass Albert
-
Olyan vagy, mint a láng,
Tőled ég a világ,
Fellobban, ha kell,
De önmagát égeti el,
mellette tombol a szél,
Nem bántja azt, aki fél...
- épp olyan, mint én.
Szabó Eszter
-
A szeretetben légy a nap, barátságban és testvériségben az áradó folyó. Vétkeidben a sötét éjszaka, alázatodban a világos ég, haragodban a halott. Légy minden, ami vagy, anélkül, hogy lássalak, valójában ki is vagy.
-
Én, ki szabadnak születtem,
én vagyok, ki megtagadna,
én vagyok, ki egy szavadra
szolgálód lettem, szerelmem,
Isten, magad, magam ellen.
-
Most, hogy ismerem a szerelmet, alkalmazkodni fogok mindenhez, ami vár rám. Hajlékony leszek, mint a szél, és mindent bátran fogok elviselni. (...) Az életnek minden esetben igaza van. A szívem nyitott, mint az ég.
-
Bármi, amit látsz bennem, tebenned van. Ha egy kegyetlen gyilkost akarsz látni, akkor azt fogsz, érted? Ha testvéredként látsz, az leszek. Minden azon múlik, hogy mennyi szeretet van benned. Én te vagyok, és ha ezt elismered, szabad leszel. Nem vagyok más, mint egy tükör.
Charles Manson
-
Leszek a tûz, mi megperzseli szíved,
Leszek az eredben a dobbanás,
Leszek a fény, a mindent elnyelő,
Leszek a bûn s a feloldozás.
-
Az emberek különbözőképpen viselkednek, amikor dühösek. Van, aki beharapja az ajkát, elvörösödik, talán még ökölbe is szorítja a kezét, de nem szól egy szót sem, hanem haragját visszafojtja. Mások szabad folyást engednek mérgüknek, kiabálnak, vagdalkoznak, és már azzal sem törődnek, ha igazságtalanok a másikkal szemben. Pedig nem volna szabad igazságtalanságra igazságtalansággal válaszolnunk. (...) Függetlenül attól, hogy ki milyen képet alkot rólam, hogyan szidalmaz, vagy éppen túlzottan dicsér, én az vagyok, aki vagyok, és ezen senki a világon nem tud változtatni, csak én magam!
-
Te vagy a szél, ami simogatja az arcom,
Te vagy az, aki felmos, ha lent vagyok a padlón,
Te vagy a fény az én életemben,
Én elmegyek veled a végtelembe.