Engem soha nem érdekelt igazán az emberek fajtája, színe vagy vallása. Azt gondolom, hogy ez csak időpocsékolás. Sokkal szívesebben töltöm az időmet tartalmasabb dolgokkal. Szomorú, hogy az emberek csak úgy tudják meghatározni önmagukat, ha különböző csoportokba sorolják magukat. Biztos nagyon ijesztő, ha az ember úgy érzi, egyedül van, és mégis egyszerre kapcsolatban áll mindennel és mindenkivel.

Kapcsolódó idézetek

1. Életem folyása annyira egyhangú és alapjában véve nem túlságosan érdekes. Engem azonban mégsem kínoz az egyformasága. Csak azt sajnálom, hogy a napok túlságosan rövidek és nagyon gyorsan telnek. Az ember sohasem azt veszi észre, amit már elvégzett, csak az lebeg a szeme előtt, amit még tennie kell, és ha nem szeretné a munkáját, könnyen elveszthetné a kedvét. Marie Curie
2. Egyáltalán nem fárasztó, ha felismernek. Az a fárasztó, ha egyedül érzem magam a tömegben. Maggie Stiefvater
3. Én mindig egyedül voltam, még akkor is, ha körülvettek az emberek. És annyira untam, hogy folyton körbevesznek az emberek, de mindig körbevettek, még akkor is, amikor egyedül voltam. Maggie Stiefvater
4. Mindig beleképzeltem másokba mindenfélét, és így olyan valakinek a szeretetére vágytam, aki valójában nem is létezett. Az viszont, hogy igazából milyenek az emberek, nem érdekelt. Nem tudom, milyen az, ha valakit úgy igazából ismersz. Érted? Nyilván milliószor csalódtam emiatt, legyen szó barátságról, vagy épp pasikról. Ami nem is csoda, hiszen nem a valóságra figyeltem, hanem az elképzeléseimet akartam ráerőltetni az emberekre. Oravecz Nóra
5. Engem a saját személyem nem érdekel, más emberek annál inkább, főleg a nők. Gustav Klimt
6. Elveszítettem magam, miközben sosem találtam meg igazából. Nagyon elszomorít a tény, hogy milyen sok időt elvesztegettem. Tudom, még nincs késő hozzá, hogy helyrehozzam a dolgokat. Hogy rájöjjek, mit szeretek és ki vagyok valójában.
7. Nem vagyok semmilyen vallásnak a híve. (...) Toleráns módon viszonyulok hozzájuk, de egyik sem tudott meggyőzni. (...) Így, ezzel a tudattal nehezebb feldolgozni azt a problémát, hogy az ember élete véges. És hát azért ez a kérdés foglalkoztat elsősorban és minden más kérdés előtt.
8. Én sohasem vettem komolyan azt, hogy nép vagy osztály vagy haza. Ilyen dolgok nem is léteznek, egyszerûen élnem kell valahol és valakik között. Ha egy ember azt mondja nekem: nép vagy haza, már tudom, hogy olyan dologra akar rábeszélni, ami nekem kellemetlen vagy hátrányos. Moldova György
9. Az aggodalmaskodás és a lelkiismeretfurdalás a két legnagyobb időpocsékolás a világon. Rengeteg energiát vesznek el, és mindez a semmiért. A helyzeten egyáltalán nem változtatnak, de miattuk nagyon pocsékul érezheti magát.
10. Nincs titokzatosabb rejtély a számomra, mint a tér és az idő. Ugyanakkor semmi sem zavar kevésbé, mint a tér és az idő, hiszen sohasem gondolok rájuk. Charles Lamb