Ez a büntetés helye (...). Azok, akik úgy hiszik, bûnhődniük kell, magukra erőltetik ezt a helyet és a kínzásait... Amíg meg nem értik, amíg rá nem jönnek arra, hogy ők, kizárólag ők azok - nem pedig istenek vagy démonok -, akik létrehozzák poklaikat. És ha ez megtörténik, kiszabadulnak és elmennek innen.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élők pokla nem olyasmi, ami majdan lesz; ha van ilyen, akkor az az, ami már itt van, a pokol, amelyben mindennap lakunk, amelyet együtt alakítottunk ki. Két módja van, hogy ne szenvedjünk tőle; az egyik sokaknak könnyen sikerül: elfogadni a poklot és részévé válni olyannyira, hogy már nem is látják. A másik kockázatos, és állandó figyelmet és tanulást igényel: megkeresni és felismerni tudni, ki és mi az a pokol közepette, aki és ami nem pokol, s azt tartóssá tenni, annak teret adni. Italo Calvino
2. Tudod, mi a pokol? Nem tûz és ördögök. Nem az, amit gyerekkorunkban tanultunk. Mi magunk építjük a magunk poklát, még életünkben, ahányszor fájdalmat okozunk, ahányszor szenvedést okozunk.
3. Tudod, mi a pokol? Nem tûz és ördögök. Nem az, amit gyerekkorunkban tanultunk. Mi magunk építjük a magunk poklát, még életünkben, ahányszor fájdalmat okozunk, ahányszor szenvedést okozunk.
4. Csak olyanokat lehet szenvedésnek kitenni, akiknek van lelkiismeretük. Csak olyanokat lehet büntetni, akiknek meghiúsítható reményeik vagy eltéphető kötelékeik vannak, akiket érdekel, hogy mások mit gondolnak róluk. Igazából csakis azok büntethetők, akik egy kicsit már jók. Lionel Shriver
5. Ha az emberek tudnák, hogy ez lesz a következménye, senki sem menne háborúba. De a legtöbb embert hajtja valami, rákényszeríti a pokolba való menetelésre. Ez a "valami" nem az ő választásuk. A helyzetük vagy mások nyomást gyakorolnak rájuk. Ám az emberek, akik saját akaratukból vágnak bele, másféle poklot látnak. Látnak valamit a poklon túl. Talán reményt. Vagy esetleg egy másik poklot. Csak azok tudják meg, akik haladnak előre.
6. A papok azt próbálják elhitetni az emberrel, hogy a pokol meg a mennyország az valahol a túlvilágon van, valami ismeretlen helyen, (...) pedig bolondság ez, bolondság bizony. A pokol is, meg a mennyország is itt van bennünk, életünk minden napjában. Ha az elfogultság útját járva gonoszat cselekszünk, az ördög belénk költözik és a lelkünket szorongatja. Ha a megértés útját választjuk s azt csináljuk, ami helyes és jó, akkor a mennyország békessége van bennünk, s mindegy, hogy mi történik, ezt a belső békességet nem veheti el tőlünk senki. Wass Albert
7. Azt hiszem, aki másnak árt, csak a saját fájdalma, a korlátozottság és az elkülönülés érzése miatt teszi ezt. (...) Képzeld csak el, mennyire boldogtalanok lehetnek, ha képesek ilyen fájdalmat okozni valaki másnak, ezért az ítélkezés vagy halál utáni további szenvedés helyett nekik van a legnagyobb szükségük az együttérzésre. Anita Moorjani
8. A börtön olykor a büntetés, megtorlás helye, máskor csak arra szolgál, hogy elzárja a zavaró arcokat, megint máskor menedék azoknak, akiknek a felnőtt, szabad élet túlságosan veszélyes vagy félelmetes.
9. Az embereket nem Isten veti a pokolba vagy emeli a mennybe, hanem saját lelkük - és amikor lelkiállapotuk megváltozik, ennek megfelelően költöznek át egyik másvilági helyről a másikra. Szerb Antal
10. Úgy tartják, hogy azok a helyek, ahol az ember életének legborzalmasabb pillanatait éli át, visszahívják az embert... és ezért van szükség arra, hogy az ember visszatérjen, hogy ismét kézzelfoghatóvá váljon az emlék; nem azért, hogy az ember bizonyosságot nyerjen, hogy a borzalom valóban megtörtént, hanem hogy biztonságos távolból megvizsgálhassa a történteket, és elcsodálkozhasson rajta, hogy mi mindent túl nem lehet élni.