Félelmetes, mennyire esetlegesnek tûnhet a szerelem, amikor kialakul két ember között. Mennyire a szerencsén múlik, hogy két ember egymást válassza, ráadásul ugyanabban az időben.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem ugyanott kezdődik minden szerelem, az érzések és a vágy kereszteződésében, ahol két idegen találkozik és egymásba szeret? Hogy is gondolna arra egy szerelem kezdetén valaki, hogy az évek múlásával mi lesz? A történtek egy részét tehát a véletlen számlájára kell írnunk. Elizabeth M. Gilbert
2. A szerelem néha zavaró. Sőt van, amikor helytelen, és veszélyes is lehet. Olyan dolgokra vesz rá minket, amiről addig nem is álmodtunk. De hogy rossz lenne? Az csak attól függ, mi lesz belőle, nem igaz?
3. De ha már mindenáron fel kell osztani az embereket szerelem dolgában, én a következőt javaslom: egyesek vannak olyan szerencsések vagy szerencsétlenek, hogy több embert szeretnek, egymás után vagy egymást átfedve, mások pedig vannak olyan szerencsések vagy szerencsétlenek, hogy egész életükben csak egyszer szerelmesek. Ha egyszer szerelmesek lesznek, történjék bármi is, az nem múlik el. Mert vannak, akik csak egyszer képesek rá.
4. Talán a szerelem egy döntés, az, hogy adunk egy esélyt valakinek, és nem rágódunk azon, hogy ad-e valamit cserébe, vagy bántani fog-e, vagy ő-e az igazi. Talán a szerelem nem csupán megesik velünk, talán a szerelmet is választani kell.
5. A szerelem olyan dolog, amiből kevesebb van, mint azt az emberek hinnék, s nagyon sajnálatos, ha egy alkalom jön és elmúlik anélkül, hogy bármi is történne.
6. A szerelem egy nagyon nehéz dolog. Valakinek azért, mert sok csalódás éri, valakinek azért, mert még nem talált rá, és valakinek azért, mert önmagában egy kapcsolat is nagyon-nagyon nehéz tud lenni. Tóth Gabriella
7. Ez az igazán problematikus a "szeretni valakit" kérdéskörrel. Az ember sok mindenkibe beleszerethet, ha megfelelő az időzítés, ha esélyt kap, ha már nem ígérkezett el másvalakinek. Az egész olyan véletlenszerû. Tony Parsons
8. Az élet során többször szerelmes lesz az ember. Még egy tartós kapcsolatban is újra meg újra azt élik át a pár tagjai, hogy hol az egyik, hol a másik szeret bele valakibe. Egyszerûen ez a helyzet. Valakibe beleszeretni nem döntés kérdése. Inkább olyasmi, ami tudattalan mechanizmusok révén egyszer csak megtörténik, és többnyire nem lehet megtalálni az okát. A szerelem egyszerûen csak megesik az emberrel, tehát nem egy döntés alapján születik meg. Alfons Vansteenwegen
9. Milyen furcsa, hogy mi, emberek, ilyenek vagyunk. Amint hallunk egy történetet, máris behelyettesítjük a szereplőket, és magunkat is elhelyezzük a mesében. És az is milyen furcsa, hogy mások is, más korokban, más városokban éppúgy éreztek és éreznek, mint mi. Pedig mikor az ember szerelmes, azt hiszi, csakis vele történhet ilyen csoda, azt hiszi, más lelkében még sosem játszódott le ez a nagy boldogság és nagy szenvedés. (...) A szerelem túlságosan összetett, fantasztikus és megmagyarázhatatlan érzés ahhoz, hogy beszélni lehessen róla. De benne él az ember minden mozdulatában.
10. A párválasztásnál a véletlennek alig lehet szerepe. Tehát a szerelemnek sem? Annak a fajtának, hogy "meglátni és megszeretni pillanat mûve volt" csakugyan kevés az esélye, de hát ennek a fajta szerelemnek csak a kitalált történetekben van esélye. Megkívánni, azt igen, azt lehet egy pillanat alatt, akár még fényképről is, kivált, ha az illető szép hölgy elég csupasz. De megszeretni?... Maga a fogalom is folyamatot jelez - megszeretni -, s nem is percekkel mérhető folyamatot. Ami vagy bekövetkezik, vagy sem, ha megkívánja, s akár meg is kóstolgatja egymást a lány meg a fiú. Fekete Gyula