Feltételezéseket formálunk az emberekről a testalkatuk alapján. Mi döntjük el, hogy kik ők, és mi döntjük el, hogy mennyit érnek. (...) Az én értékem csak a te felfogásodon múlik, vagy a véleményed rólam nem az én felelősségem?

Kapcsolódó idézetek

1. - Az érzéseinkről nem tehetünk. - Nem, de felelősek vagyunk értük. Mi döntjük el, vállaljuk-e magunkat.
2. Gondolataink és hiedelmeink nem mi vagyunk, és ezek nem feltétlenül tartoznak hozzánk. Bármily értékesnek érezzük őket, nincs több jelentőségük, mint amennyit mi tulajdonítunk nekik. Minden csak azzal a jelentéssel bír, amellyel felruházzuk. T. Harv Eker
3. Az önbecsülésünk határozza meg, mit gondolunk magunkról, annak alapján vetjük meg a lábunkat a világban, és alakítjuk a kapcsolatainkat. Ha leértékeljük magunkat, nemtelen helyzetekbe keveredhetünk. Persze senkinek sem tökéletes az önértékelése, sőt, ez szituációnként változhat. De dolgozni lehet rajta. Időről időre fel kell tennünk magunknak a kérdést: ki vagyok én, mit akarok az élettől? Sokszor azért sodródunk bele valamibe, ami egyébként távol áll tőlünk, mert nem figyelünk befelé, a valós igényeinkre. Hagyjuk, hogy mások kívülről irányítsanak minket, ha tetszik, az orrunknál fogva vezessenek.
4. Mind megadjuk magunkat a testünknek így vagy úgy. Kérdezze csak meg a túlsúlyos embereket, vagy egy függőt - nem számít, hogy egészségtelen vagy helytelen, akkor is megtesszük.
5. A normálisnak vélt személyiségnek nem felelsz meg. Vagyis a többiek tehetnek róla, ha bajuk van veled. Az ő készülékükben van a hiba. Nem a tiédben. Mégis ki a fene állapítja meg ezeket a mércéket, mi? Kinek van joga megmondani, hogy milyennek kéne lennünk? Vagy hogy kinek kéne lennünk? És mégis hogyan merészeli bárki is azt éreztetni veled, hogy nem pont úgy vagy jó, ahogy vagy? Ez elfogadhatatlan.
6. Gyakran egy másik ember véleményét többre becsüljük, mint a sajátunkat. Vagy ridegségnek tekintjük, ha más a véleményünk, mint neki. Pedig a vélemények csak ösztönzések, és nekünk önmagunkból kiindulva kell eldöntenünk, hogy helytállónak tartjuk-e őket vagy sem.
7. Van egy olyan illúziónk, hogy a döntéseink bentről jönnek, és mi magunk vagyunk felelősek a cselekedeteinkért, pedig ezeket a kultúránk, a családunk, a nemünk, a barátaink és még sok más faktor befolyásolja. A ruhákat, amiket hordunk, a videókat, amiket Youtube-on nézünk, mind a barátaink hatására választjuk. Nem is kellene személyiségtesztet kitöltetnem, már az ismerősi köre alapján meg tudnám állapítani, ki milyen ember. Philip Zimbardo
8. Néha úgy érezzük, énünk az, ami a tükörből visszanéz ránk: ha nem tûnünk kimondottan vonzónak, akkor érdemtelenebbnek, értéktelenebbnek képzeljük magunkat. Lehet, hogy azok vagyunk, amit megeszünk; amit tegnap a naplónkba írtunk; vagy az, amit a tegnapi viselkedésünk elárul rólunk. Inkább vagyunk az önéletrajzunk, vagy inkább a képek a fotóalbumban? Mindegyik és egyik sem. Minél többet gondolkozunk, annál bonyolultabbnak tûnik énünk meghatározása.
9. Egy ember értékét vagy onnan lehet tudni, hogy mennyije van, vagy onnan, hogy mennyivel tartozik. Csak az összeg számít.
10. Az embereknek megvan rólunk a pontos, jól körülírható véleményük. A személyünkről kialakult kép azonosítja a stílusunkat, a stílusunk pedig értünk beszél. A stílus mi magunk vagyunk.