A normálisnak vélt személyiségnek nem felelsz meg. Vagyis a többiek tehetnek róla, ha bajuk van veled. Az ő készülékükben van a hiba. Nem a tiédben. Mégis ki a fene állapítja meg ezeket a mércéket, mi? Kinek van joga megmondani, hogy milyennek kéne lennünk? Vagy hogy kinek kéne lennünk? És mégis hogyan merészeli bárki is azt éreztetni veled, hogy nem pont úgy vagy jó, ahogy vagy? Ez elfogadhatatlan.

Kapcsolódó idézetek

1. Attól, hogy valamit gondolnak rólad, attól az még nem biztos, hogy úgy van. És ha úgy van, az sem számít. Bármit gondolhatnak rólad. És te is bármit gondolhatsz magadról. Amit rólad gondolnak, az az övék. Amit te gondolsz magadról - na csak az a tiéd. Vámos Robi
2. Neked nagyon fontos, hogy mások mit gondolnak rólad, de szerintem ez hiba. Mert önmagadon kívül senki sincs, akinek maradéktalanul a kedvére tehetnél. Nem te döntöd el, hogy valaki miként érez veled kapcsolatban, hanem az adott illető. Nicholas Sparks
3. Nem tudom, hogy a normális valójában mit jelent. Szerintem mindenkinek egyéni elképzelése van erről, amelyet a kultúrája, a családja, az ismerősei, a jelleme és a tapasztalatai, a vele történt események, meg még vagy ezer körülmény alakít. Lehet, hogy az, ami az egyik embernek normális, abnormális a másiknak. Nicholas Sparks
4. Vajon tényleg megpróbáljuk megérteni a többi embert, vajon valóban mindent elkövetünk ezért? Nem pont az ellenkezőjéről van szó, arról, hogy örökké, egész életünkben azt szeretnénk, hogy mások is olyannak lássák a világot, mint amilyennek mi látjuk? (...) Próbáljuk-e, vagy egyáltalán eszünkbe jut-e megérteni azokat, akik annyira mások, hogy valamiért kirínak a többiek közül? Merthogy nyilvánvalóan sokkal könnyebb elítélni másokat, ahelyett hogy megpróbálnánk megérteni őket. Azzal könnyítjük az életünket, hogy kijelentjük: ez a viselkedés vagy ez a gondolkodás nem normális, elítélem! Mintha az ember élete könnyebbé válna attól, hogy elítélünk másokat - észrevetted? És ki ne akarna kényelmesebb életet? De mi az, hogy normális? Ki vindikálhatja magának a jogot, hogy eldöntse? Nem csupán erőszak rejlik ebben a szóban: normális? Nem lehet, hogy a normális csak egy biztonságos kalitka, ami szépen körülvesz bennünket, az életünket, és sosem szabadulhatunk ki belőle? Jón Kalman Stefánsson
5. A furaság egy relatív dolog. Mások megítélése. Véleménye. Ítélete. Ez alapján csak akkor lehet valaki fura, ha valaki más annak látja. És akkor is csak annak a valaki másnak a szemében. Amikor azt mondják, hogy fura vagy, az csak egy vélemény, nem egy tény, nem egy rád érvényes tulajdonság. És mások véleménye az övék. Nem a tiéd! Vámos Robi
6. Aki ítélkezik mások felett, bármilyen formában teszi is, az teljesen biztos, hogy nincsen kibékülve saját magával. Ha rendben lenne belül, akkor nem türemkedne ki belőle folyamatosan az az égető vágy, hogy mások felett pálcát törjön, és kifejtse a szerinte helyes és sohasem építő véleményt. Szabó Péter
7. Az emberek néha azt hiszik, ismernek téged. Tudnak rólad pár tényt, és úgy raknak össze ezekből, ahogy szerintük értelme van. És ha nem ismered magad elég jól, a végén még el is hiszed, hogy igazuk van. De az az igazság, hogy ez nem te vagy. Egyáltalán nem.
8. Jó ember vagy! Tudom, sokan mondták, hogy nem! Annyiszor hallottad, hogy talán kezded elhinni. De nem engedheted meg másoknak, hogy megmondják ki vagy. Magadnak kell eldöntened!
9. Az, hogy senki sem tökéletes, hogy mindenki hibázik, közhely. Mégis sokan képtelenek ezt saját magukra vonatkoztatva elfogadni. Azokkal, akik képtelenek felelősséget vállalni saját hibáikért, és minden rosszat a másiknak tulajdonítanak, nem lehet és nem is érdemes tartósan együtt élni.
10. Gyakran egy másik ember véleményét többre becsüljük, mint a sajátunkat. Vagy ridegségnek tekintjük, ha más a véleményünk, mint neki. Pedig a vélemények csak ösztönzések, és nekünk önmagunkból kiindulva kell eldöntenünk, hogy helytállónak tartjuk-e őket vagy sem.