Gyûlölni olyan, mintha gondolatban megölnénk azt, akit gyûlölünk, elvben megsemmisítenénk, elvitatnánk jogát a puszta vegetálásra is. Gyûlölni valakit annyit jelent, hogy szálka szemünkben az is, hogy él... nem elégíthet ki más, csak ha ő eltûnik és nincs többé.

Kapcsolódó idézetek

1. Nehéz nem gyûlölni... embereket, dolgokat, intézményeket. Mikor megtörik a lelkedet, és élvezettel nézik, ahogy elvérzel, a gyûlölet az egyetlen helyénvaló érzés. De tudom mit tesz a gyûlölet az emberrel. Ízekre szedi és kifordítja önmagából. Olyanná válik, amilyenné soha sem akart.
2. A gyûlölet és a szerelem bizonyos szempontból ugyanolyanok. Ha gyûlölünk valakit, az ugyanúgy a világunk közepe, mint az, akit szeretünk.
3. Egy mondás szerint, ha szeretünk valakit, akkor meg kell adnunk a szabadságát, és ha szerencsénk van, egyszer visszatalál hozzánk. Én ugyanezt a megközelítést társítom a gyûlölethez: ha sikerül elengednünk a gyûlöletet, szabaddá válunk. A gyûlölet elemészt. Christina Rickardsson
4. Aki gyûlöl, gyilkos. Aki nem bocsát meg, gyilkos, mert egyedül a gyûlölet az, amely nem képes megbocsátani. A gyûlölet az, amely nem látja be a saját felelősségét és kötelességét: csak a másik elmulasztott felelősségét és kötelességét látja. A gyûlölet az önzés kiteljesedése, a másik érdekeinek és értékeinek teljes szem elől tévesztése. A szeretet meglátja a másik érdekeit és értékeit, és a sajátjai mellé helyezi őket. Így képes megbocsátani is, megteremtve ezzel az újrakezdés lehetőségét.
5. A szeretet és a gyûlölet összefügg egymással. Minél jobban szeretsz valakit, annál jobban tudod gyûlölni.
6. Ha túl erős a gyûlölet, másnak már nem marad hely az emberben. De mi választjuk meg, hogy mit gyûlölünk, mit szeretünk, és mit hiszünk.
7. Ha gyûlölünk valakit, akkor annak képében olyasmit gyûlölünk, ami bennünk van. Ami nincs meg bennünk, az nem zaklat fel. Hermann Hesse
8. Ha gyûlölünk valakit, akkor annak képében olyasmit gyûlölünk, ami bennünk van. Ami nincs meg bennünk, az nem zaklat fel. Hermann Hesse
9. Gyûlölöm, ha jössz, mert gyûlölöm, hogy itt hagysz! Gyûlölöm, ha hozzám szólsz, gyûlölöm, ha hallgatsz! Gyûlölök már mindent, gyûlölöm, hogy így van! Gyûlölöm, hogy a szívben mindig más van, mint az agyban!
10. A szerelem csak addig virágozhatik, amíg szabad és spontán; könnyen megölheti a kötelesség gondolata. Az a tudat, hogy kötelességünk valakit szeretni, legbiztosabb módja annak, hogy meggyûlöljük. Bertrand Russell