Gyûlölöm magam, hogy hagytalak elmenni, És iszonyat rosszul érzem magam miatta, De azt hiszem, a karma már vissza is adja, Mert most én vagyok az egyetlen, akinek fáj!

Kapcsolódó idézetek

1. Magamra maradtam a gyûlöletemmel és kínzó fájdalmammal. Mintha borotvapenge ágyon vonszolnának keresztül lassan. Olyan fájdalom, ami helyett bárki a halált választaná, csak szabaduljon tőle. Stephenie Meyer
2. Hiszem, hogy a sorsom sajnálja a sorsát.
3. Nem tudtam, mit tehet az emberrel a magány. Nincsenek rá szavak. A fájdalom, a valódi fájdalom nem a testben jelentkezik. Van valami a lelkemben, ami egyre növekszik, és karmai vannak. Belülről rág.
4. Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fáj ugyanaz, ami nekem. Magamnak fáj, ami bennem fáj. Wass Albert
5. Talán önzés, talán nem, mindenképpen gyarlóság: nekem a magam baja fáj legjobban, és csak ez után tudok kozmikusan is fájni. Vavyan Fable
6. Unom magamat, azt, aki én vagyok, Aki lehetett volna belőlem, itt hagyott.
7. Nehezen engedem magamhoz közel az embereket. Valószínûleg azért, mert tudom, milyen fájdalmas, ha éppen azok okoznak állandóan csalódást, akikkel a legszorosabb a kapcsolatod.
8. Koszosnak érzem magam. Szeretném lemosni magamról a sarat, amelyet csak én látok... Nem tudok megalkudni a lelkiismeretemmel. Berkesi András
9. Nincs ennél rosszabb érzés, nem igaz? Hogy folyton egyedül kell lennünk. Tudom, miért fáj neked, mert régen én is ebben a pokolban szenvedtem. De kiszabadultam, végül találtam embereket, akik fontosak nekem. Többet érnek nekem, mint az életem, megmentettek a borzasztó magánytól. Nem adom őket. Egyiküket sem.
10. Ha bántasz valakit, olyan érzés, mintha magadra maradnál.