Ha az ember leteszi a garast valamelyik lehetőség mellett, az összes többi, amit elvetett, kihuny, akár az elfújt gyertyaláng, mintha sosem lett volna. Jelenleg valamennyi lehetőség ott világol előtte. De mindet életben csak úgy tarthatja, ha tétlen marad. Választani kell közülük.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor a túlélés a tét, amikor már csak arról van szó, mi mozgatja, élteti az embert, akkor hirtelen végletesen egyszerûvé válik minden. Az ember vagy életben marad, vagy elpusztul. Stephen King
2. Mindenki életében van egy pillanat, az a bizonyos nagy lehetőség. Ha az ember el találja szalasztani a sajátját, az életben minden más hátborzongatóan könnyûvé válik. Douglas Adams
3. Ha bizonyos dolgokról lemondunk, akkor azokat másokkal kell helyettesítenünk. Máskülönben az ember azzal a szándékkal, hogy új életet kezd, kitakarítja a szobát, s mivel nincs már több takarítani való, lefekszik, és elpusztul az unalomtól. Vagy, ami még valószínûbb, visszatér a régi életmódjához.
4. Minden embernek rendelkezésére áll az összes választási lehetőség. Van, aki egy ászt rejteget a kezében, és van, akinek eleve csak vesztes lapokat osztottak. Előfordul az is, hogy hirtelen közlik, zsákutcában jutottál. Game over. De addig is ki-ki maga járja az útját. Még az akasztófa tövében is választhatsz, hogy higgadtan fogadod-e a halált, vagy elgurult a gyógyszered, és úgy lesz véged, hogy lefognak.
5. Annyira könnyû nemet mondani, és annyira egyszerû ott maradni, ahol tartunk, nem változtatva az életünkön. Viszont millió példa van arra, mennyi minden jó alakulhat ki, ha mégse adjuk fel. Ha élünk az adott pillanattal. Ha jön a lehetőség, akkor álljunk elébe. Csabai Márk
6. Az élet végtelenül lapos pusztaság, olyan mocsár, amelyben minden erő alszik, poshad; de ha ezzel szemben meggyújtjuk a látóhatáron valamilyen igézet lobogó lángját, ha azt ígérjük, hogy egy garassal százat lehet nyerni, ha a sok aluszékony embernek megnyitjuk a mesés vadászat útját, amellyel két óra alatt milliókat hódíthatnak meg a legszörnyûbb nyaktörő felfordulás közepett, akkor megindul a hajsza, az emberi energia megtízszereződik, s olyan tülekedés támad, hogy az embereknek, noha csak kedvtelésből verejtékeznek, mégis sikerül gyereket csinálniuk, akarom mondani nagy, szép, eleven dolgokat... Jaj, az ördög vigye el! sok a felesleges szenny, de az is bizonyos, hogy nélküle befellegzene a világnak. Émile Zola
7. Amilyen nehéz feljutni a csúcsra, olyan könnyû lezuhanni onnan. Lehet, hogy sokan segítenek odakerülni, de mind eltûnnek, ha levisz az utunk. Aki addig a kezét nyújtotta, olyankor már visszahúzza és elfordítja a fejét. Amikor a hátad mögött döntenek el valamit, a fények nem lassan, hanem azonnal kialszanak.
8. Az élet az elszalasztott lehetőségek láncolata. (...) Az ember csak ámul és bámul, amikor elviharzik mellette a lehetőség, pedig talán csak a kezét kellene kinyújtania és nyakon ragadnia, de valahogy ezt mégsem teszi meg. Csak ül és bámul, tehetetlenül, tétlenül, elkeseredetten. De ez még mindig semmi! Olykor az is megesik, hogy a boldogság az ölébe hull, s akkor rémül meg csak igazán: most mit kezdjen vele?
9. El kéne engedned azt, ami a múltban volt, mert már nem számít. Az egyetlen, ami számít, hogy most mit választasz.
10. Az élet olyan, mint egy szoba, amelyben lámpák égnek, de a redőnyöket leeresztették. Életünk során egyszer-kétszer megadatik nekünk, hogy felnyissuk a redőnyöket, és eloltsuk a lámpákat; ilyenkor rövid pillanatokra megvilágosodik a kinti sötétség, s egy futó pillantást vethetünk arra, ami a szobán kívül elterül.