Ugrás a tartalomra
Ha egy tudós azt állítja, hogy tudja, miben hittek a vadászó-gyûjtögető emberek, az gyakran többet elmond a tudós elképzeléseiről, mint a kőkorszaki vallásokról.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberi közösség sokkal többet tud ma, mint amennyit az őskori hordák tudtak. Egyéni szinten azonban az ősi gyûjtögetők voltak minden idők legmûveltebb és legképzettebb emberei.
Yuval Noah Harari
-
Elvárjuk a kutatótól, hogy bizonyítékokkal szolgáljon. Ha például egy nagy hegy felfedezéséről van szó, azt várjuk el tőle, hogy nagy köveket hozzon magával.
Antoine de Saint-Exupéry
-
Néhány tudós olyan, mint a vallásos rajongók. Csak törnek előre abban a hiszemben, hogy felfedezésük szükségképpen üdvös, és tudásvágyuk az erkölcsi alap.
Charlie Chaplin
-
A tudomány sajátos válaszokat ad, az ember abban hisz, amiben akar.
Sigrídur Hagalín Björnsdóttir
-
A mai vadászó-gyûjtögető közösségek megfigyelése révén megismerhetünk néhány lehetőséget, amelyek az ősi vadászó-gyûjtögetőknek is rendelkezésére álltak, ezeknek a lehetőségeknek a tárháza azonban akkoriban jóval nagyobb volt... és a legnagyobb részét ma már sajnos nem látjuk. A Homo Sapiens "természetes életmódjáról" szóló heves viták szem elől tévesztik a lényeget. A kognitív forradalom óta a Sapiensnek nem csupán egyetlen természetes életmódja van. Kulturális választások vannak, zavarba ejtően nagy számú választási lehetőséggel.
Yuval Noah Harari
-
A hívők (...) álláspontjuk alátámasztása végett olykor arra a sok tudósra hivatkoznak, aki hívő maradt. Valóban, az egyik vagy másik részterületen folytatott tudományos kutatómunka érintetlenül hagyhatja a tudós vallási előítéleteit: elegendő, ha valamely másik területen nem veszi tudomásul a tudományból folyó következtetéseket, vagy nem hajlandó saját tudományos eljárását filozófiai síkon általánosítani. Így a fizikus hiheti azt, hogy az életet Isten teremtette, a biológus, hogy van lélek, a pszichológus, hogy az erkölcs a kinyilatkoztatás eredménye. A tudományok mai specializációja a tudományos tevékenység elaprózódásával és szétforgácsolódásával jár együtt. A tudományos eredmények filozófiai jelentőségét csak külön mérlegelés segítségével lehet összegezni.
-
Az emberek gondolkodása egyszerû: egy igazság sokkal igazabb akkor, ha egy ezer évvel ezelőtti gondolkodó is kimondta már.
-
Hûtlenek lennénk a nyugati civilizáció hagyományaihoz, ha vonakodnánk felkutatni mindazt, amire az ember képes, ha nem fokoznánk az ember uralmát a természet fölött. A tudósoké az a sajátos kötelesség, hogy kutassanak és magyarázzanak.
Teller Ede
-
A tudós feladata a keresés, szüntelen kutatás. És ha talált valamit, ha felért egy csúcsra, akkor látja csak, milyen nagy terület nyúlik előtte, amely még teljesen ismeretlen, feltárásra, kutatásra vár. Szóval, ha a keresés sikerrel jár, akkor egyre több és több keresnivalót talál. Nem tudom, végére ér-e ennek valaha az emberi tudomány, más szóval, lesz-e valaha idő, amikor mindent tudni fogunk, amit tudni érdemes. (...) Mindinkább az a meggyőződésem, hogy az ember sohasem jut majd a tudomány végére, sőt ellenkezőleg, minél többet tudunk, annál kevesebbet ismerünk ahhoz képest, amit ismerni szeretnénk.
-
Ahányszor az ember megerősíti uralmát a természet fölött, ahányszor újabb tudományos érdemeket szerez - annyiszor veszít el valamit a világ titokzatosságából.
Nemere István