Ha egyszer írásra adtad a fejed, képzeleted megosztani kívántad egy ismeretlen, igen heterogén közönséggel, máris kiadtad magad, akár illetékteleneknek is, préda vagy, kedvükre marcangolhatnak.

Kapcsolódó idézetek

1. A megfelelő pénzösszeg birtokában az égvilágon akármit meg lehet jelentetni. Sőt, a megfelelő pénzösszeg birtokában akárki azt hazudja neked, hogy "mekkora író vagy".
2. Ha hebehurgyán, oktalan beszélsz, azt visszaszívni később már nehéz. Ha kimondták, már elrepült a szó, útjában többé nem gátolható. Ha bánod is, kiadtad már magad, kinek meséltél, rabszolgája vagy. Geoffrey Chaucer
3. Ha a nyilvánosság előtt vagy, és közszereplővé válsz - egy olyan személlyé, akit sokan ismernek -, annak ára van, és ezt az árat meg kell fizetned. Ha nem vagy képes megfizetni ennek az árát, akkor ne csináld. Marilyn Manson
4. Van olyan, mint amikor olvas az ember: megvilágosodsz, ledöbbensz, elgondolkodsz és letörsz, míg körülötted mindenki éli az életét, te pedig mások képzelt életét éled meg, de azt is csak fejben. Zakály Viktória
5. Más fejével gondolkodva is saját gondolatiddal akarod feltölteni mások fejét. Csontos Márta
6. Ha a tested valaki odaadná annak, aki éppen szembejön, bizonyára rossz néven vennéd. Azért viszont nem szégyelled magad, hogy a józan eszed bárkinek odaadod azzal, hogy felindulsz és elveszíted nyugalmadat, ha szidalmaz. Epiktétosz
7. A nyelv lovad, s ha szabadjára engeded, elárul téged.
8. Ha képes vagy kérni baráttól és ellenségtől még egy lehetőséget Ha képes vagy úgy meghallani egy "nem"-et, mintha az épp "talán"-t jelentene Ha képes vagy egészen lentről indulni, és még így is megbecsülni azt a keveset, ami megadatott Ha képes vagy minden pillanattal kiteljesedni és a csúcsra jutni anélkül, hogy a hiúság eluralkodjon feletted Akkor végül íróvá leszel. Paulo Coelho
9. Társtalan voltál, baráttalan, szeretettelen, minden ember előbb-utóbb idegen lett számodra, vagy ellenség. S ha nem bírtad a magányt, s kitártad a karodat mások felé, ellöktek, nem kellettél, vagy megriadtak tőled, mert látták, hogy menekülsz hozzájuk. Müller Péter
10. Az írás magányos tevékenység. Sosem tudhatod, hogy amit alkotsz, értékes-e egyáltalán, és az első apró jelre, hogy lépéshátrányba kerültél az irodalom dzsungelében, máris száguldasz a kétségbeesés bugyrai felé. "Csak a saját szövegedre figyelj", tanácsolja mindenki. Ami rohadt nehéz, amikor mindenki más az arcodba nyomja a magáét. R. F. Kuang