Ugrás a tartalomra
Ha én gyûlöletesnek látlak, mondjuk, azért, mert sok "nem-szeretem" tulajdonságomat rád vetítem, azt te nem úgy éled meg, hogy a homlokodon, mint egy mozivásznon, látszik majd a rád vetített torzképem, hanem el is torzítalak téged. Bemocskollak.
Kapcsolódó idézetek
-
Tudod, rossz vagyok. De tettem-e valamit ellenedre? Ám korholj, figyelmeztess, szidjál, vagy akár verj is meg, ha vétek valamit ellened, mindezt elviselem. De hogy egyáltalán ügyet se vess rám, ez kétségbe ejt! Ettől megőrülök!
Cao Hszüe-csin
-
Gyûlöllek, mert gyûlölsz engem,
hasonlítunk voltaképpen,
A különbség annyi, hogy engem éppen
Sose köp szembe a tükörképem!
-
Õ engem megölt. Õ sok olyant tett, amit férfinak, becsületes embernek nem szabad tenni - és én mégsem tudom őt gyûlölni. "Tegnap még szerettelek, holnap már gyûlölni foglak!" - Lehet azt mondani, lehet azt megtenni; de nem lehet azt - érzeni.
Jókai Mór
-
Kellemetlen, ha utálnak. És ennél már csak egy rosszabb van, ha még csak nem is utálnak, hanem keresztülnéznek rajtam.
-
Félek tőled és őrjöngve kivánlak;
szeretlek, s mégis mindig titkolom;
vágyom reád, és mégis úgy megyek
hozzád, mint ellenséghez... Óvatos
lelkem tüskéit fordítom feléd, mert
azt hiszem: te is arcom mása vagy
s megölsz vagy megrontasz a szerelemben.
Szabó Lőrinc
-
Annyiféle ember vagy, ahányan néznek és ahányan szeretnek és ahányan nem. Egymást gyûlölő személyek mindig azonosan érzékeltetik a másik utálatosságát. Ezért teszed okosan, ha közelről megszemlélsz valakit, mielőtt ismeretlenül elfogadod róla mások méltató vagy dorong ítéletét.
Vavyan Fable
-
Azt akarom, hogy merjetek gorombák lenni, ha valakit aljasnak találtok! Merjetek ellentmondani! Merjetek felhördülni! Azt akarom, ne törődjetek udvariassággal, ha az igazatokról van szó! Szeretném, ha megreccsenne kissé a padló, ahogyan megálltok, s ha elsápadna az arca annak, kire ráhörkentek!
Szilvási Lajos
-
Gyûlölöm a szavaidat, a hajadat, s amit érzel,
Gyûlölöm, ahogy vezetsz, azt is, ahogy nézel,
Gyûlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre,
Gyûlöletem oly heves, hogy rímet hányok tőle.
Gyûlölöm, gyûlölöm, ha hazudsz, és azt is gyûlölöm, ha nem,
Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem.
Gyûlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,
S gyûlölöm, hogy nem gyûlöllek egy cseppet sem,
Szemernyit sem, nem gyûlöllek én.
-
Akit mindenki utál, megvet, az végül azonosulni fog a róla alkotott, többség festette torzképhez, s valóban rossz lesz, sőt! Egyre rosszabb! Amiért meg még jobban fogják gyûlölni, és ő majd annak a képnek is meg akar felelni, és így lehet belőle akár gyilkos vagy gonosztevő...
-
Ha nem beszélhettünk volna, ha nem nézhetlek, nem gyönyörködhetek külső-belső lényedben, most másvalaki volnék, s nem kedvelném az illetőt.
Vavyan Fable