Ha képesek vagyunk a természet minden árnyalatát elfogadni, csak akkor fogjuk felismerni, hogy alapjában véve már rég a szívünkben hordozzuk őket.

Kapcsolódó idézetek

1. A világ színeit és fényeit láthatjuk a szemünkkel is, de e színek és fények igazából csak a szívünkben kelnek életre.
2. Csak úgy kaphatunk képet arról, hogy kik is vagyunk, ha elfogadjuk a bennünk lévő vágyakat. Paulo Coelho
3. Ahhoz, hogy valamit jól ismerjünk, tisztában kell lenni a korlátaival. Csak akkor mutatkozik meg a dolgok valódi természete, ha a tûréshatáraikon túlra feszítjük őket. Frank Herbert
4. A valódi megismerést a szív adja, azaz a szeretet. Csak azt ismerjük, amit szeretünk. Lev Tolsztoj
5. Az ember jól tudja, hogy nem számít, mi történik vele éppen, kit veszített el nemrégen, mennyire gyûlöli az egész világot, vagy milyen helytelen vonzalmat érezni valaki iránt, mielőtt elfogadná, hogy meggyógyult. De emberek vagyunk, és mihelyst vonzalmat érzünk valaki iránt, ettől nem tudunk elvonatkoztatni. Ilyen a természetünk. Az már más kérdés, hogy engedünk-e a vonzalomnak.
6. Ami igazán kedves a szívünknek, azt mindennél szebbnek látjuk.
7. Amikor a szívünk finoman és nyitottan képes fogadni az igazság impulzusait, akkor egyre több és több áldásban részesülünk.
8. Mennyi szépség hordozója az akarat, csak éppen jól, értőn kell vele bánni életünk sodrában.
9. Szívünkről csak akkor tudunk számot adni először, a mikor elsőt dobban benne a szerelem.
10. A fizikai világot csak akkor érthetjük meg igazán, ha megismerjük a lelki és szellemi alapjait, mint ahogy egy fénykép is csak akkor válik érthetővé és elevenné, ha a lefényképezett személlyel olyan kapcsolatba jutunk, hogy lelkét is megismerjük. Rudolf Steiner