Ha kesztyûs kézzel bánunk egymással, sosem férkőzünk egymás közelébe, sosem jutunk el odáig, hogy őszintén feltárjuk az érzéseinket azoknak, akiket a legjobban szeretünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Soha nem érhetjük el a másikat. Soha ebben az életben. Még azt sem, aki a legközelebb áll hozzánk. Arne Dahl
2. Senkihez sem lehetünk igazán őszinték, akit nem szeretünk. George Meredith
3. Sok emberrel egyszerre nemigen lehetünk baráti viszonyban, aminthogy szerelmet sem érezhetünk sok ember iránt egyszerre. Arisztotelész
4. Talán nem lehet mindig a miénk, akire a leginkább vágyunk. Talán mi sosem találkozunk össze, hiába haladunk ugyanazon az úton. Kollár Betti
5. Sohase értjük meg a másikat, sohase ismerhetjük meg akaratának, vágyainak minden hullámzását. Sohasem sejthetjük a másik lelkének misztériumát, bármily közel érezzük is hozzánk. Guy de Maupassant
6. Alapvetően mindannyian magányosak vagyunk, nem? Valójában senki sem értheti a másik gondolatait. Mindannyian a saját fejünkben, elménkben és szívünkbe zártan létezünk. De ennek így kell lennie. Korlátozott, hogy mennyire tudunk mások felé nyitni. Talán a kezünk el fog érni valaki más kezéhez, és az egy csodálatos pillanat lesz. De soha nem lesz több.
7. Szeretni csak kitárt karral lehet. Ha karunkat összefonjuk, rá fogunk döbbenni, hogy már csak önmagunkat öleljük. Leo Buscaglia
8. Akit nagyon szeretsz, Soha meg ne csókold, ne öleld meg, Áhítattal csak a kezét fogd meg. Reményik Sándor
9. Néha nem veszünk tudomást egymás érzéseiről. A sajátunkat is gyakran elfojtjuk. Talán jó is ez így.
10. Nincs annál rosszabb, mint ha az embernek soha nem nyílik lehetősége kifejezni a valódi gyengéd érzelmeit annak a személynek, aki kiváltotta belőle azokat. Adriana Trigiani