Ha (...) olyan helyzetben bukkan fel a féltékenység, amikor valóban fennáll a veszélye annak, hogy az ember elveszti a párját, nincs sok értelme a gyermekkorral és a gyenge énképpel kapcsolatos összefüggéseket firtatni. Ilyen helyzetben teljesen jogos a féltékenység, mert azt mutatja, hogy jelent még valamit a másik. (...) Ebben az értelemben a féltékenység NAGYON POZITÍV.

Kapcsolódó idézetek

1. A féltékenység akkor negatív, ha a valóságban nem fenyeget a partner elvesztése, és mégis nagy a félelem. A gyermekkori élmények miatt például előfordulhat, hogy valaki egyszerûen képtelen elhinni, hogy a párja tényleg szereti és becsüli őt. Ilyenkor az önbizalom és az önértékelés hiánya a gond. Aki gyermekként nem kapott elég szeretetet és figyelmet, az később is úgy érezheti, hogy senki nem szereti őt igazán. Egy párkapcsolatban ez túlzott bizalmatlansághoz, a partner fölött gyakorolt kontrollhoz, szélsőséges esetben pedig féltékenységi rohamhoz vezet. Alfons Vansteenwegen
2. A féltékenység úgy is felfogható, mint olyan törekvés, amely meg akarja óvni a másikat attól, hogy értelmetlenül kockáztassa a közös kapcsolatot. A féltékenység, amíg nem ölt patológiás méreteket, a kapcsolat fontosságáról szól. Megkülönböztetünk preventív (megelőző), reaktív (reagáló) és szorongó féltékenységet. A féltékenység szoros kapcsolatot mutat a gyerekkori tapasztalatokkal, így legkevésbé féltékenyek az egykék, majd utánuk következnek az elsőszülöttek, majd a később szülöttek. A másik fontos hajlamosító tényező az evolúciós hátrány. Minél aszimmetrikusabb valaki, annál féltékenyebb. Szendi Gábor
3. A féltékeny számára a féltékenység a szenvedély jele, az őszinte érzésé. A viszonzatlan féltékenység éppen olyan rossz, mint a viszonzatlan szerelem. Patrick McGuinness
4. Nemegyszer hangzik el az a feltételezés, miszerint a féltékenységben lemérhető a szerelem foka, vagyis minél féltékenyebb valaki, annál szerelmesebb. Ez természetesen tévedés. Minél féltékenyebb valaki, annál inkább tulajdonorientált, egoista a beállítottsága, és énje a legkevésbé sem erős, hanem éppen ellenkezőleg, gyenge. Ha partnerünk új szerelemmel fordul egy másik ember felé, azt személyes sértésként és énünkre gyakorolt befolyásként értelmezzük.
5. A féltékenységben rejlő legnagyobb veszély az, hogy tárgya előbb-utóbb rákényszerül önnönmagában keresni az őt ért vádaskodások okát. Így aztán fény derül olyan érzelmekre is, amelyekre addig nem figyelt fel. Maurice Druon
6. A kóros féltékenység a féltékeny embernek is nagy tehertétel. Az ilyen emberek olyannyira szenvednek a párjuk elvesztésének képzelt lehetőségétől, hogy rendkívül hevesen reagálnak. Ám azzal, hogy szinte csimpaszkodnak a másikra, éppen az ellenkezőjét érik el annak, amit szeretnének, és így megnő az esélye, hogy tényleg el is veszítik a párjukat. Alfons Vansteenwegen
7. A féltékenység is egyfajta félelem. Félsz, mert azt gondolod: alacsonyabb rendû vagy másokhoz képest, és rettegsz attól is, hogy ők is így gondolják. Amikor féltékenyek vagyunk, akkor félünk! Andrew Matthews
8. A féltékenység, tudja, rendszerint nem olyan ügy, aminek okai vannak. (...) Arra a tudatra alapozódik, hogy valaki úgy érzi, nem viszonozzák a szerelmét. És ezért az illető elkezd várni, figyelni, arra gyanakodik... hogy a szeretett személy valaki más felé fordul. Ami viszont szinte kivétel nélkül valóban meg is történik. Agatha Christie
9. A valóban féltékenyek számára nincs sürgetőbb dolog, mint hogy azzal háljanak, akiről azt hiszik, hogy máris elárulta őket. Nyilván újra és ismételten meg akarnak győződni róla, hogy ez az ő drága kincsük még mindig az övék. Birtokukba akarják venni, ahogy mondani szokták. De meg azért is teszik, mert közvetlenül utána mindjárt kevésbé féltékenyek. Mert a testi féltékenység a képzelet következménye, de ítélet is magunk felett. Albert Camus
10. A féltékenység nagyon erős érzés. Beleeszi magát a lélekbe, és az áldozata már nem tud bízni senkiben. Megkérdőjelezi az életét, kritizálja a családját és az úgynevezett barátait. Megbolondul, veszélyes emberekkel ismerkedik össze.