A féltékenység, tudja, rendszerint nem olyan ügy, aminek okai vannak. (...) Arra a tudatra alapozódik, hogy valaki úgy érzi, nem viszonozzák a szerelmét. És ezért az illető elkezd várni, figyelni, arra gyanakodik... hogy a szeretett személy valaki más felé fordul. Ami viszont szinte kivétel nélkül valóban meg is történik.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha szeretünk valakit, bízunk abban, hogy az illető nem jár más nők, más férfiak után. Hiszen ha megteszi, valójában nem él benne a szeretet - és ekkor úgysem tehetünk semmit. A szeretet által eljutunk a megértésre, és így nem lesz majd bennünk féltékenység. Osho
2. A féltékenység olyan elmebaj, amely maga idézi elő kiváltó okait. Nem az lesz féltékeny, akit megcsalnak, hanem azt csalják meg, aki féltékeny. Konrád György
3. A féltékeny számára a féltékenység a szenvedély jele, az őszinte érzésé. A viszonzatlan féltékenység éppen olyan rossz, mint a viszonzatlan szerelem. Patrick McGuinness
4. Nemegyszer hangzik el az a feltételezés, miszerint a féltékenységben lemérhető a szerelem foka, vagyis minél féltékenyebb valaki, annál szerelmesebb. Ez természetesen tévedés. Minél féltékenyebb valaki, annál inkább tulajdonorientált, egoista a beállítottsága, és énje a legkevésbé sem erős, hanem éppen ellenkezőleg, gyenge. Ha partnerünk új szerelemmel fordul egy másik ember felé, azt személyes sértésként és énünkre gyakorolt befolyásként értelmezzük.
5. A féltékenység úgy is felfogható, mint olyan törekvés, amely meg akarja óvni a másikat attól, hogy értelmetlenül kockáztassa a közös kapcsolatot. A féltékenység, amíg nem ölt patológiás méreteket, a kapcsolat fontosságáról szól. Megkülönböztetünk preventív (megelőző), reaktív (reagáló) és szorongó féltékenységet. A féltékenység szoros kapcsolatot mutat a gyerekkori tapasztalatokkal, így legkevésbé féltékenyek az egykék, majd utánuk következnek az elsőszülöttek, majd a később szülöttek. A másik fontos hajlamosító tényező az evolúciós hátrány. Minél aszimmetrikusabb valaki, annál féltékenyebb. Szendi Gábor
6. A féltékenyek bizonyos szinten azt kívánják, hogy nekik legyen igazuk. A gyanakvás olyan, mint bármely más befektetés: egy idő után látni akarja az ember a megtérülést. Patrick McGuinness
7. A féltékenységben rejlő legnagyobb veszély az, hogy tárgya előbb-utóbb rákényszerül önnönmagában keresni az őt ért vádaskodások okát. Így aztán fény derül olyan érzelmekre is, amelyekre addig nem figyelt fel. Maurice Druon
8. Ha (...) olyan helyzetben bukkan fel a féltékenység, amikor valóban fennáll a veszélye annak, hogy az ember elveszti a párját, nincs sok értelme a gyermekkorral és a gyenge énképpel kapcsolatos összefüggéseket firtatni. Ilyen helyzetben teljesen jogos a féltékenység, mert azt mutatja, hogy jelent még valamit a másik. (...) Ebben az értelemben a féltékenység NAGYON POZITÍV. Alfons Vansteenwegen
9. A féltékenység akkor negatív, ha a valóságban nem fenyeget a partner elvesztése, és mégis nagy a félelem. A gyermekkori élmények miatt például előfordulhat, hogy valaki egyszerûen képtelen elhinni, hogy a párja tényleg szereti és becsüli őt. Ilyenkor az önbizalom és az önértékelés hiánya a gond. Aki gyermekként nem kapott elég szeretetet és figyelmet, az később is úgy érezheti, hogy senki nem szereti őt igazán. Egy párkapcsolatban ez túlzott bizalmatlansághoz, a partner fölött gyakorolt kontrollhoz, szélsőséges esetben pedig féltékenységi rohamhoz vezet. Alfons Vansteenwegen
10. A valóban féltékenyek számára nincs sürgetőbb dolog, mint hogy azzal háljanak, akiről azt hiszik, hogy máris elárulta őket. Nyilván újra és ismételten meg akarnak győződni róla, hogy ez az ő drága kincsük még mindig az övék. Birtokukba akarják venni, ahogy mondani szokták. De meg azért is teszik, mert közvetlenül utána mindjárt kevésbé féltékenyek. Mert a testi féltékenység a képzelet következménye, de ítélet is magunk felett. Albert Camus