Haláleset alkalmával többnyire nem fájdalmunk csillapítása érdekében szorulunk vigaszra, hanem megbocsátandó önmagunknak, hogy olyan könnyen megvigasztalódunk.

Kapcsolódó idézetek

1. Az elhunytban legtöbbször nem az elhunytat siratjuk, hanem önmagunkat. Bozzay Margit
2. Ha másvalaki haldoklik, semmiképpen se zaklassuk fel azzal, hogy még több ragaszkodást, illetve haragot vagy gyûlöletet keltünk benne! Ne siránkozzunk a halálukon, ne kapaszkodjunk beléjük, ne sírjunk a jelenlétükben! Inkább segítsünk nekik abban, hogy értelmes módon távozhassanak el! Tendzin Gjaco
3. A megbocsátást nem annak szánjunk, aki fájdalmat okozott nekünk, azért bocsátunk meg, hogy magunknak segítsünk.
4. Gyakran attól félünk, hogy ha megbocsátunk valakinek, akkor hagyjuk, hogy megússzon valamit. Pedig inkább arról van szó, hogy megszabadulunk a bosszankodás terhétől. Gelong Thubten
5. Kullogunk a boldogságunk után, és keresünk valamit, amiről azt hisszük, hogy enyhíti a fájdalmunkat. Legtöbbször azonban nem érjük el, és ha mégis rátalálunk valamire, kiderül, hogy nyugtalanságunk ettől még nem enyhül.
6. A boldogság gyakran talál okot a sietségre, a vigasztalanság azonban ritkán érzi szükségét a tülekedésnek vagy az erőlködésnek. Thomas Hardy
7. A halál néha természetes jelenség, könyörületes, mert véget vet a szenvedésnek. De túl gyakran előfordul, hogy orgyilkosként tör ránk, tele értelmetlen kegyetlenséggel, az együttérzés minden nyoma nélkül. Stephen King
8. Ha létezik vigasz a tragédiában, amikor elveszítünk valakit, akit nagyon szeretünk, akkor az nem más, mint a gondolat, hogy talán mégis jobb ez így. Paulo Coelho
9. Noha nem a legfelnőttesebb megoldás haragunkat élettelen tárgyakon kitölteni, a megkönnyebbüléshez olykor épp elegendő. The Witcher c. videojáték
10. Természetesen a legtöbben közülünk békés halált szeretnének halni, ám az is világos, hogy nem remélhetjük, hogy békésen halunk meg, ha életünk tele volt erőszakkal, ha lelkünket állandóan olyan érzelmek tartották izgalomban, mint a harag, a ragaszkodás vagy a félelem. Így ha jól akarunk meghalni, meg kell tanulnunk jól élni. Tendzin Gjaco