Halálom előtt negyedórával még életben voltam. Ez elég volt a dicsőségemhez. De e dicsőségnek már vége. Igazi bölcsességem az, hogy tudom, negyedórával a halálom után már nem leszek életben.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha meghalok, halott leszek, és halott voltam, mielőtt megszülettem. Az élet az, mikor a halál szünetet tart. Az ember nem lehet egész idő alatt halott. Hallgrímur Helgason
2. Kelj fel! Ha biztosan tudnád, hogy halálos beteg vagy, ha kevés lenne hátra értékes idődből, hogy hasznosítsd az életed és eltöprengj azon, ki vagy, nem pocsékolnád az idődet önmagad kényeztetésére, félelmeidre, letargiákra vagy ambíciókra. Nos, azt mondom neked, hogy halálos beteg vagy; meg fogsz halni ugyanis. Néhány évvel több vagy kevesebb idő, mielőtt elmúlnál, nem sok különbséget jelent. Légy boldog most, ok nélkül - vagy soha nem leszel az. Dan Millman
3. Becsüld meg magad! Milyen ritkán látjuk hasznát ennek a prédikációnak. Azt, amink van és amit megtehetünk, általában kiszorítja a tudatunkból az, amink nincs és amit nem tehetünk meg. Ha az egyén számol halála lehetőségével, eljut arra a szintre, hogy értékelje és hálás legyen a lét számtalan csodálatos adományáért. Irvin David Yalom
4. A halál nem szerencsétlenség, hanem természetes jelenség. Amíg az ember él, addig talán nem is gondol a saját halálára. A természet bölcsessége nyilvánul meg abban, hogy az emberek inkább jelenlegi életükre gondolnak, mint eljövendő halálukra. Ladislav Fuks
5. Minden percben, amikor nehezebbé tesszük az életet, mint amilyen amúgy is, erőt veszítünk. Az erő azonban élet, az erő energia. Ha nincs több energiánk, az azt jelenti, hogy már nem élünk. Ha már nem élünk, az azt jelenti, hogy meghaltunk.
6. Büszkén meghalni, amikor már nem tudunk büszkén élni. Szabadon, megfelelő időben választani a halált, derûsen, örömmel, gyermekek és tanúk körében: amikor lehetséges még a valódi búcsú, amikor jelen van még az, aki búcsúzik. Friedrich Nietzsche
7. A haláloddal meghalt egy részem, többé már nem vagyok teljes ember. Képtelen vagyok élni nélküled, és azt sem tudom, nélküled hogyan lehetek újra önmagam.
8. Érzem, hogy most kezdek meghalni, mert az ember nem egyszerre hal meg, hanem lassanként, amint érzékei megvénülve felmondják a szolgálatot. Szerb Antal
9. Mindannyian meghalunk, ez a sorsunk, az embereké. Tudjuk ezt, és mégis, a halállal szembesülve ragaszkodunk az élethez. Amikor magam is elérkezem a véghez, a lehető legkevesebb kötődésre fogok törekedni. Szeretném úgy elhagyni ezt a világot, hogy azt gondolhassam, jó életem volt. Shunmyo Masuno
10. Búcsúzom már tőled Bölcsességgel telten S bölcsességgel Bukdosik a lelkem. Ady Endre