Ugrás a tartalomra
Hold. (...) És azt mondod, az nem olyan fényes, mint a Nap? Igazán furcsa. Sokkal ésszerûbb lenne, ha este világítana az erősebb fent, nem nappal, amikor amúgy is látni.
Kapcsolódó idézetek
-
Látom, baljós a hold fent,
látom, a baj közel,
látom, ég villog, föld reng,
látom, rossz idő jön el.
Ma éjjel a lábod ki ne tedd,
hogyha kedves az életed!
Baljósan kel ma a hold.
-
A fény az fény. Nem igaz? Nem, a holdfény nekem csak keserû emlékeztető volt arra, amit nem élvezhetek; a téli napra. Bár halvány melegsége nem ûzi el a tenger jegét, nem ébreszti fel a föld növényzetét, nem fakasztja dalra a sármányt, lisztsápadt arca mégis újraéleszti lelkemben a hitet, hogy képes erre. És ez megmelengeti az ember szívét.
Sjón
-
A hold csak gyenge visszatündöklése a napnak, és mégis sokszor emennél inkább gyönyörködtet; így vagyunk az igazsággal is: gyenge visszatûnése inkább boldogít sokszor magánál az igazságnál.
Eötvös József
-
Nézzen oda! Ugye, milyen tisztán látszik a hold? Valóságos, létező valami. De ha feljön a nap, semmit sem látunk belőle. Ilyen volt a mi esetünk is. Én voltam a hold... amikor előbukkant a nap, Simon többé nem látott engem... attól fogva senki mást nem látott, megbûvölten nézte a napot... Linnetet.
Agatha Christie
-
A csillagok inkább olyanok, (...) mint apró, jeges acélforgácsok. És a hold (...) olyan, mint egy kifényesített fazékfedő.
Virginia Woolf
-
Tudtuk, hogy az ember esendő
S nagyon adós a szeretettel:
Hiába, mégis furcsa volt
Fordulása élt s volt világnak.
Csúfolódóbb sohse volt a Hold:
Sohse volt még kisebb az ember,
Mint azon az éjszaka volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Ady Endre
-
Nem érek többet nélküled a holdnál, amely az égbolt éji útjain csak a leszállt nap fényét veri vissza.
Michelangelo Buonarroti
-
Olyanokká kell lennünk, mint a hold. (...) Az emberek akkor is panaszkodnak, ha túl erősen süt a nap és elviselhetetlenül meleg van, meg akkor is, ha túl sokat esik vagy túl hideg van. De (...) senki nem zsörtölődik, ha süt a hold. Mindenki boldogan, a maga módján üdvözli a holdat. A gyerekek saját árnyékukat figyelik és a fényében játszanak, míg a felnőttek összegyûlnek a téren, hogy történeteket meséljenek, és egész éjszakán át táncoljanak. Csupa jó dolog történik, ha süt a hold. Ez már elég ok arra, hogy olyanok akarjunk lenni, mint a hold.
Ishmael Beah
-
A nappal tök szar, amikor süt a nap, a napfény visszaverődik az ablakokról és kocsikról és épületekről és járdáról, és az istenverte ragyogás úgy nyomja az ember szemgolyóját, mint két nagy hüvelykujj, és az ember alig várja az estét, amikor egy kis megkönnyebbüléshez jut a nappal támadásai után, és amikor feljön a hold, elkezd élni, de azt a tökéletes megkönnyebbülést sosem kapja meg, amire vár, amire számít.
-
A Hold hûséges társ. Sosem hagy el. Mindig ott van, állhatatosan néz, ismer minket világos és sötét pillanatainkban is; örökké változik, ahogy mi is. Mindennap más változatában jelenik meg. Néha gyenge, néha sápadt, néha erős és nagyon fényes. A Hold megérti, mit jelent embernek lenni. Bizonytalanság. Egyedüllét. A tökéletlenség krátereivel tarkítottság.