Igazi bizonyosságok (...) nincsenek, és soha nem is lesznek a birtokunkban, hacsak behunyt szemmel nem hiszünk valamiben. A legmegbízhatóbb válaszok a tudomány válaszai, mert a tudomány már meghatározása szerint is a legmegbízhatóbb válaszokat keresi, s nem a bizonyosságokat.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány válaszai (...) nem azért hihetőek, mert véglegesek volnának. Azért hihetőek, mert nem véglegesek. Hihetőek, mert ezek a ma adható legjobb válaszok. És azért a legjobbak, mert nem véglegesnek tekintjük őket, hanem javíthatónak. Tudatlanságunk tudata teszi a tudományt megbízhatóvá. Carlo Rovelli
2. A bizonyosság abban, ami bekövetkezhet, ritkán indokolt, de inkább sohasem. Az elmúlt idők bizonyosságaiból mennyi maradt fenn? Mégis igyekszünk újabbakban bízni, megnyugvást várva tőlük. A határozottság a kényelmesebbik út.
3. Az első kiindulópont a tudományban az, hogy semmit sem lehet bizonyítani. Legfeljebb cáfolni lehet. Ebből már egyenesen következik, hogy amit ma tudományosan elismernek, azt holnap megcáfolhatják. Egyetlen dolog biztos a tudományban: nincs olyan, hogy valóság.
4. A természettudomány válaszai nem valamiféle véglegesség jóvoltából meggyőzőek, hanem mert a ma, tudásunk valós történetének jelen pillanatában adható legjobb válaszok. És épp azért fejlődnek folyamatosan, mert tudjuk, hogy nem tekinthetők véglegesnek. Carlo Rovelli
5. Tudós vagyok. A kérdésekben és a jelenleg rendelkezésre álló legjobb válaszban hiszek. Ez a tudomány. A jelenleg rendelkezésünkre álló legjobb válaszok gyûjteménye. A tegnapi tény a ma kérdése, a holnap pedig választ ad valamire, amit még nem tudunk. Elan Mastai
6. Valójában a tudomány sohasem fedez fel semmi újat. Az újat mindig az emberi intuíció fedezi fel, a maga egyéni és más emberek számára nemigen követhető útján. A tudomány csak arra alkalmas, hogy az intuitíve meglátott igazságokat szigorú módszerességgel bebizonyítsa. Mérő László
7. Egy tudós soha nem biztos. Ezt mindannyian tudjuk. Tudjuk, hogy valamennyi állításunk csak közelítő állítás, amelyeknek bizonyossága különböző fokú. Ha állítunk valamit, akkor nem az a kérdés, hogy igaz-e vagy hamis, hanem az, hogy mi a valószínûsége annak, hogy az állítás igaz vagy hamis. Richard Feynman
8. A tudományos gondolkodás mindenekelőtt azoknak az újabb és újabb módszereknek a szenvedélyes felkutatása, amelyek révén a világ elgondolható. Nem a megszerzett bizonyosságokban rejlik az ereje, épp ellenkezőleg: annak radikális tudatosulásában, hogy mekkora a tudatlanságunk. Ez a tudatosság késztet bennünket kétkedésre a tudni vélt dolgokban, és arra, hogy emiatt folytassuk a tanulást. Nem a bizonyosság kedvéért törekszünk a tudásra, épp ellenkezőleg: a bizonyosság mélységes hiánya miatt. Carlo Rovelli
9. A tudomány az egyetlen olyan módszer, melynek segítségével hiteles ismereteket szerezhetünk a világról. Ennek oka abban rejlik, hogy a tudomány nem megkérdőjelezhetetlen "szent" tanokon vagy ellenőrizhetetlen népi bölcsességeken alapul, hanem azon az eszmén, hogy a világ pusztán elméleti úton nem ismerhető meg; kísérleteket vagy megfigyeléseket kell tennünk ahhoz, hogy helyes elképzeléseket alkothassunk róla. Boldogkői Zsolt
10. A tudománytól mindent várni túlzó követelés, a tudományt eljelentékteleníteni végzetes hiba. (...) Emberség, bizalom, szolidaritás, szilárd erkölcsi alapok, a tényekkel való őszinte szembenézés nélkül nincsenek megoldások. A tudománnyal mindent ígérni hazug hitegetés. A tudomány nélkül megoldást keresni hazug illúzió! Pálinkás József