Isten keze nem hagyta abba azt a mozgást, amellyel az örökkévalóságra velünk együtt írja hosszú vagy rövid sorokban, a vesszőkig és a legparányibb pontig azt a könyvet, amelynek csak akkor lesz értelme, ha véget ér.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember az a könyv, akit Isten a saját kezével írt.
2. Isten keze mindig vezeti azt, aki hittel halad előre az úton. Paulo Coelho
3. Isten görbe vonalakkal ír egyenesen.
4. Isten szava az ő szava, de mégis emberről emberre jár az idők végezetéig. Cormac McCarthy
5. Ez a könyv soha be nem csukódik, ez az írás soha fel nem göngyölődik előlük, mert te vagy könyvük, írásuk örökké; mert magasra emelted őket írásod erőssége fölé. A Szentírást a lent lakó emberi nem gyöngesége fölé rendelted, hogy legyen mire föltekintenie, s megismernie könyörületességedet, amely az idők beláthatatlan folyamán keresztül folyton tanúságot tesz rólad, az időknek is alkotómesteréről. Szent Ágoston
6. Még ne add fel. Néha oda, ahová Isten azt írta, Vég, azt igazából úgy érti, hogy Kezdet.
7. Isten mindig mind a két kezével belenyúl az ember életébe. Amikor elvesz, ad is, és amikor ad, el is vesz. Szabó Magda
8. Amit beszélünk, azt elhordják a szelek, ami írva van, az megmaradhat örök időkre.
9. Milyen szép is lenne, ha minden úgy érne véget ezen a világon, hogy nem maradnak elvarratlan szálak. Sajnos, ez csak ritkán történik meg. A dolgok mennek tovább, az emberek pedig élnek, vagy halnak, ahogy az a sors könyvében meg van írva. Frederick Forsyth
10. A történetek nem érnek véget. Amíg csak élünk, folytatódnak. Az ember egyszerûen kénytelen folytatni a dolgait. Lapoznia kell, új fejezetet nyitni, megtudni, mi minden vár rá legközelebb, és őszintén remélni, hogy bármi is jön, nem lesz túl durva. Még ha odabent, a lelke mélyén tudja is, hogy nagy valószínûséggel az lesz. Darren Shan