Katasztrófa: mi van akkor, ha a hamisság voltaképpen isteni? Nem lehetséges-e, hogy minden dolgok értéke végül is abban rejlik, hogy hamis? Vajon nem azért kellene hinnünk Istenben, mert hamis, és nem azért, mert igaz? (...) Mi van akkor, ha éppen a hazugság, a hamisítás, a jelentések beleolvasása alkotja az értéket, az értelmet, a célt?

Kapcsolódó idézetek

1. Egy hazugság a végén igaznak bizonyulhat, egy ígéretet meg lehet szegni. A különbség talán annyi, hogy annak, aki egyszer megszeg egy ígéretet, minden ígérete gyanússá és értéktelenné válik, míg ha egy hazug egyszer véletlenül igazat mond, attól még nem vesszük szentírásnak az összes kijelentését. Mark Lawrence
2. Ha hiszel bizonyos szavakban, hiszel a rejtett jelentésükben is. Ha elhiszed valamiről, hogy jó vagy rossz, igaz vagy hamis, akkor elhiszed azokat a feltételezéseket is, amiket a szavak rejtett jelentése sugall. Az ilyen feltételezések gyakran teli vannak lyukakkal, de aki meg van győződve róluk, az mindennél drágábbnak tartja őket. Frank Herbert
3. Mi a hazugság ára? A legnagyobb veszély nem az, hogy elhisszük, hanem az, hogy ha rendszeresen hazugságokat hallunk, akkor már egyáltalán fel sem ismerjük az igazságot. És akkor mit tehetünk? Mi mást tehetnénk, mint hogy lemondunk a valóságnak még a reményéről is, és egyszerûen beérjük történetekkel. Ezekben a történetekben nem számít, ki a hős. Az egyetlen, ami érdekel minket, az, hogy ki a hibás.
4. Szerintem nem az a hazugság, hogyha olyat állítunk, ami hamis, hanem ha olyat, amiről azt hisszük, hogy hamis. Ha valaki olyasmit mond, ami történetesen igaz, de ő azt hiszi, hogy hamis, akkor szerintem hazudik. Raymond Smullyan
5. A hazugság emberi dolog, ezért hazudunk egymásnak (...). Vannak "szent hazugságok", amikor az embernek nemcsak joga, hanem kötelessége is a hazudás. "A hazugság bennünk él, emberekben (...), a hazugság hordozói mi vagyunk." Berkesi András
6. Minden reprezentáció hamis. A hasonló szükségszerûen különbözik attól, amit reprezentál. Ha nem különbözne, akkor az lenne, amit reprezentál, és nem a reprezentációja. Az egyetlen igazán hamis reprezentáció az igaz reprezentáció lehetőségébe vetett hit.
7. Van, aki úgy hiszi, mindennek oka van; van, aki úgy, hogy mindennek célja és értelme. Előfordulnak, akik tagadják az értelmet, és előfordulnak, akik állítják: örökre és végleg megtalálták. (...) Ezek mindegyike hazugság. Olyan, mintha azon vitatkoznánk, sajtból vagy kiszárításig átsütött csirkemellből van-e a hold. A kozmosznak nincs értelme, mi azonban a lehető legerőszakosabban próbáljuk jelentéssel teli beszédre bírni az univerzumot.
8. Ha minden igaz, amit az ember igaznak vél, s amit érzékei annak mutatnak, akkor mindennek egyszerre igaznak és hamisnak kell lennie. Mert sokan vannak egymással ellentétes véleményen, s azt hiszik, hogy mindazok tévednek, akik nem osztják a véleményüket. Arisztotelész
9. Nem könnyû dolog a "tudományos igazság" kifejezést könnyen érthetővé tenni. Így például az "igazság" szó értelme nagyon különböző, és attól függ, hogy átélt tényről, matematikai szabályról, vagy természettudományos elméletről van-e szó. A "vallási igazság" fogalmáról pedig egyáltalában nincs tiszta képzetem. Albert Einstein
10. Azt, hogy a pénz interszubjektív valóság, viszonylag könnyû elfogadni. A legtöbb ember azt is örömmel elismeri, hogy a görög istenek, a gonosz birodalmak és az idegen kultúrák értékei csak a képzeletben léteznek. Azt azonban, hogy a mi istenünk, a mi nemzetünk és a mi értékeink is puszta fikciók, már nem akaródzik elfogadnunk, mivel ezek azok a dolgok, amelyek értelmet adnak az életünknek. Hinni akarunk abban, hogy az életünknek van valami objektív értelme, és hogy az általunk hozott áldozatoknak nem csak a fejünkben létező történetek szerint van célja. A valóságban azonban a legtöbb ember életének csak az egymásnak mesélt történetek keretein belül van értelme. Yuval Noah Harari