Két másodpercnyi haldoklás rövidnek tûnik, de az időt nem így mérjük.

Kapcsolódó idézetek

1. Mai világunkban nem az életünk hosszát hosszabbítottuk meg, hanem a haldoklásunk idejét.
2. Amíg mozog valami, tudhatjuk, hogy telik az idő. De addig nem. Gabriel García Márquez
3. Egy óra olykor több, néha viszont sokkal kevesebb, mint perceinek összessége. Stefan Klein
4. Az időnél nincs "voltaképpen". Ha hosszúnak érzed, hosszú, ha rövidnek érzed, akkor rövid, de hogy igazából milyen hosszú vagy milyen rövid, azt nem tudja senki. Egy perc olyan hosszú... vagyis annyi ideig tart, amíg a másodpercmutató egyszer körbejár... ténylegesen a mutató körbejárása, az a mozgás, térbeli mozgás ugyebár? Megállj, vigyázzunk! Az időt tehát térrel méred. De hisz ez olyan, mintha a teret az idővel akarnánk mérni... Hamburgtól Davosig húsz óra, igen, vasúton. De gyalog... gyalog meddig tart? Hát gondolatban? Gondolatban egy másodperc töredékéig. Thomas Mann
5. Mi órával mérjük az időt, az óra viszont a mi önkényes időfogalmainkkal méri önmagát: hogy két perc valóban abszolút értelemben is egyenlő hosszú idő, azt soha nem fogjuk megtudni. Érdekesebb ennél, hogy az idő mozgásának irányát kivétel nélkül mindenki adottnak és változtathatatlannak képzeli: múltból a jelenen át a jövő felé. Karinthy Frigyes
6. Az időt nem az évek számítják, hanem amit szenvedünk alattuk. Jókai Mór
7. Az időt ugyanúgy szoktuk mérni, ahogy megmérjük a távolságot. (...) De ez téves. Az idő nem mozog, és nem is áll. Az idő változik. Paulo Coelho
8. Az idő relatív: tud nyúlni meg összemenni, de nem tud visszafordulni.
9. Nem az időnk csekély, hanem sokat elvesztegetünk belőle. Lucius Annaeus Seneca
10. Az idő néha észrevétlenül halad, áramlik, szalad, és semmi sem függ attól, hogy egy óra múlt-e el, vagy kettő, vagy három, máskor pedig néhány rövidke másodperc, az időnek egy parányi töredéke olyan fordulatot hoz, aminek következményei hosszú éveken át éreztetik hatásukat. Ladislav Fuks