Ki-ki maga dönti el, mi a jó. Mindig így volt, mindig így is lesz. Lehet az ember akár ezeréves, lőhet úgy, mint Buffalo Bill, a jó fogalma akkor is egyéni.

Kapcsolódó idézetek

1. Az, hogy mi jó és mi rossz, rajtad múlik. A te döntésed, hogyan állsz egyáltalán hozzá, és minek könyveled el. Kollár Betti
2. Nincs olyan dolog, legyen az nagy vagy kicsi, ami ne lenne előnyös valamilyen kis vagy nagy dolog szempontjából, ezért a jó és a rossz kérdése mindig személyes nézőpont kérdése. Mark Boyle
3. Mindenki a saját ízléséből indul ki. (...) Honnan vesszük magunknak a bátorságot, hogy kijelentsük, ez jó vagy rossz? Hiszen ami az egyiknek jó, az a másiknak rossz lehet. Jókai Anna
4. Az egyik embernek éppolyan jó szokásai lehetnek, mint a másiknak, de hát ki-ki a magáét tartja a legjobbnak. Jane Austen
5. Az egyik embernek éppolyan jó szokásai lehetnek, mint a másiknak, de hát ki-ki a magáét tartja a legjobbnak. Jane Austen
6. A jó azért jó, mert jobb a rossznál, de hogy miért jobb jónak lenni, mint rossznak, az attól függ, hogyan határozod meg a jót - és így tovább, és így tovább. Orson Scott Card
7. Feltételezed, hogy a jóságnak van valamiféle állandó mércéje, amellyel minden embert osztályozhatunk. Egy skála, egytől hétig. Én azt mondom, hogy az ember a mérték, és a jóság csak egy tulajdonság. Az ember nem önmagában jó, hanem valamiben.
8. A jó minden társadalomban más. Egy a társadalmon kívüli entitás nem lehet se jó, se rossz. A társadalom léte, mûködése szempontjából lehet valamit jónak vagy rossznak tekinteni, de ez a külső entitásról magáról nem árul el semmit. Csányi Vilmos
9. Az embernek van egy biológiai adottsága, van egy kultúra, ami körülveszi, és ez naponta a személyiségéhez hozzáad döntéseket, jó emléket, rossz emléket. Ez a belső tartalom amíg él, nő, és ez befolyásolja valójában a döntéseket. Az ember csak azt hiszi, hogy ő mindentől függetlenül, hirtelen hoz egy jó vagy rossz döntést. A fenét! Az ember egész élete mögötte dönt valamiről így vagy úgy. Csányi Vilmos
10. Okvetlenül meg kell tanulnunk, hogy valami jó lehet rossz, és valami rossz lehet jó is. Ha önök jóra gondolnak, azt a viszonylagosság értelmében kell venniük. (...) Lélektani szempontból nézve a jó mindenképp valami rosszhoz mérten jó. Eredetileg a jónak és a rossznak ez az érzése a kedvezőt vagy a kedvezőtlent jelölte meg. Így például egy törzsfőnököt egyszer megkérdeztek: mi a különbség jó és rossz között. Azt felelte: ha ellenségem feleségét elrabolom magamnak, az jó. De ha egy másik törzsfőnök rabolja el az én feleségemet, akkor az rossz. Így nem az erkölcsös és az erkölcstelen között tesznek különbséget, hanem kedvező és kedvezőtlen között. A babonás beállítódás mindig azt kérdi: kedvező? Az értelem ezen a ponton igencsak felfigyel. Az erkölcsfogalom ezzel szemben csak nagyon későn jött létre. Carl Gustav Jung