Kicsit úgy vagyok a felnövéssel, mint a matekkal. Eleget láttam belőle ahhoz, hogy végig tudjak csinálni egy példát és eljussak egy többnyire vállalható eredményig, de a mechanizmust, ami mögötte húzódik, sosem értettem meg igazán.

Kapcsolódó idézetek

1. Semmi nem sikerül pontosan olyanra, amilyennek az alkotója szánja. Növekszik, mint egy gyerek, méghozzá nem mindig a kívánt irányba. Atul Gawande
2. Vannak dolgok, amikhez nem lehet eléggé felnőni. Kerstin Gier
3. Én mindig kerestem a korlátaimat, és a mai napig nem sikerült megtalálnom őket. De az én univerzumom nem is segít nekem ebben, mert nőttön nő, és nem engedi, hogy teljesen megismerjem. Paulo Coelho
4. Lehet, hogy csak azt akartam megtudni, mit is akarok. Talán ezzel jár, ha felnő az ember. Mark Lawrence
5. Nem vagyok az a típus, aki konkrét célokat tûz ki maga elé. Úgy gondolom, hogy a fejlődésem szempontjából úgyis az egyik lépcső adja majd a másikat, és azoknak a kihívásoknak kell tudni a lehető legjobban megfelelni, amit az élet az ember elé tesz.
6. Gyerekkoromban biztos voltam benne, hogy kivételes vagyok. Aztán fiatalemberként meggyőződtem róla, hogy ha nem is kivételes, de legalább valami korábban ismeretlen csodálatos és bonyolult keveréke vagyok. De az évek során legalább a felét megértettem azoknak az ellentmondásoknak, amelyek a bonyolult mivoltomat alkották. Ami maradt, arról kiderült, vagy megoldhatatlan számomra, vagy, ami még valószínûbb, nincs is megoldása. Egyszerûen csak jelentéktelen zsákutcák. Sebastian Charles Faulks
7. A növekedéssel együtt jár a kinövés is. Ilyenkor pedig bekapcsolhat a minősítés, az agyalás utólag, hogy mi értelme is volt az adott dolognak, mikor nem is jó nekem. Közben azt elfelejtjük, hogy mindig a mostban lehet csak megérezni valamit. Azt pontosan sosem tudom felidézni egészében, hogy régen milyen volt nekem, csak emlékezhetek töredékekre belőle, jelentősen átszínezve azzal, amit ma hiszek. És minden bizonnyal volt okom régen úgy dönteni, hogy az a dolog kell, hiába, hogy most már nem. Meg kell szavaznom ezt a bizalmat magamnak. Csirmaz Luca
8. A matematika olyan, mint a pókháló. A pók számára (hisz ő maga építette föl): jól áttekinthető, világos szerkezet, a belegabalyodó légynek viszont áttekinthetetlen kuszaság. Részben azért, mert készen találta azt. Ha azt akarjuk, hogy a tanuló számára élményt jelentsen a matematika tanulása, akkor nem a "készterméket" kell tanítanunk, hanem azt a folyamatot, amelynek során fölépül, születik a tételek, fogalmak egymást átszövő láncolata.
9. Gyakran eltûnődöm, vajon mi motiválja az embereket. Hogy vajon már a születésünkkor belénk rögződik minden, vagy felnövés közben tanulunk el dolgokat. Talán olyan körülmények kényszerítenek minket, amikre nincs semmi ráhatásunk. Vajon akad ember, aki maga irányítja az életét, vagy mind tehetetlenek vagyunk?
10. Pár másodpercre azt is megértem, mi az a végtelen, de mikor megpróbálom elmagyarázni, az egészet elfeledem. Vad Fruttik