Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom? Ha kisült már, ide véle, hadd egyem meg melegébe`!

Kapcsolódó idézetek

1. Kiskarácsony, nagykarácsony. Kisült-e már a kalácsom? Ha kisült már, adják ide, Mer én azér` gyüttem ide! Ha nem sült ki, én nem várom, Mert igen fázik a lábom.
2. Tudom, karácsonykor Sok kalácsot sütnek, Ha nincsen a házba`, Vagyon a kamrába` Bárcsak egy fél jutna Az én tarisznyámba!
3. Én kicsike vagyok, A fogaim nagyok, Adjanak egy kalácsot, Hogy harapjak nagyot!
4. Óh! szép farsang, kedves idő. Elmúlt már az ó-esztendő. Az újban is vigadjanak. Nekem szalonnát adjanak. Ha nincsen a házba, Van a kamarába, Csak egy darab jusson Az én nyársacskámra.
5. Bár mindig karácsony lenne! Ilyenkor van mit enni, és békesség van. Lehet, ha mindig volna mit enni, karácsony nélkül is békesség lenne. Lakatos Menyhért
6. Meleg karácsony, szép karácsony, Miért hagytál el engemet? Már évről-évre méla gyásszal Köszönt rám fényes ünneped.
7. Nemcsak abban áll a magyar szakácsmûvészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy "de már ebből eszünk!" Jókai Mór
8. Akinek köszönettel tartozom, fogadja köszönetemet! Akinek megbocsátással tartozom, adják meg neki a szavak! Akitől én várom a megbocsátást, hozza el nekem!
9. A karácsony úgy érkezik meg minden esztendőben, mint maga a decemberi hónap, havával és téli gondjaival, költészetével. Akár a telet, mintha az ünnepeket is elegendő volna rábíznunk a csillagok járására, hogy a nagy égi mechanizmus engedelmesen, évről évre meghozza számunkra. De ez nem így van. Az ünnep nem csak "ránk köszönt", az ünnepet ki is kell érdemelnünk. Annak, akinek az ünnepet már csak az idő körforgása hozza meg, annak számára lassan kihûl a karácsony melege, kiürül jelentése, míg végül kínos teherré válik. Pilinszky János
10. Sült-főtt ételt és szerelmet akkor lehet megítélned, mikor már kissé kihûltek. Fodor Ákos